A törvénytervezet jelenlegi formájában megszüntetné a kötelező hitelesítést. Míg papír alapon ezen iratoknál kötelező a pecsét és az aláírás, addig a tervzet szerint ez elektronikusan mostantól nem lenne szükséges - pedig a jövőben csak elektronikusan lehet beadni a mérlegeket és beszámolókat. A gazdasági bizottságban egyelőre nem támogatták az indítványt, amely visszahelyezné a törvénybe a kötelező elektronikus hitelesítést. Pedig az ügyfélkapus azonosítás messze nem elég, a felhasználóbarát és egyre jobban terjedő rendszer ugyanis csak a beküldő személyét tudja azonosítani, a beküldött dokumentum hitelesítésére nem alkalmas.

A hivatalos indoklás az egyszerűsítéssel indokol, ám az érv inkább arról tanúskodik, hogy sokan nem is ismerik az elektronikus aláírások használatát, noha arról már 2001-ben törvényt hozott az Országgyűlés. Ha ugyanis valakinek már van az elektronikus aláíráshoz szükséges tanúsítványa, akkor két kattintással többe kerül létrehoznia egy olyan hitelesített dokumentumot, amelyért jogilag is vállalja a felelősséget az alkotója, valamint technikailag is garantált, hogy azon csak az tud módosítani, aki létrehozta. Vagyis, ha a tervezetet jelen formájában elfogadják, akkor az ügyfélkapun át beküldött dokumentumban foglaltakat a beküldő akár le is tagadhatja, de nem hitelesített a dokumentum létrehozásának időpontja sem. Az elektronikus aláírásról szóló törvény alapján az ilyen irat nem bizonyító erejű. A beszámolók esetében hiába azonosított a beküldő személye, a hitelesítés nélküli dokumentumot bárki módosíthatja, illetve letagadhatja anélkül, hogy annak nyoma lenne.

A Magyar Elektronikus Aláírás Szövetség (Melasz) szerint, ha az indok az egyszerűsítés és a kisvállalkozások terheinek csökkentése, akkor az arany középút a kockázat és költségviselési képesség szerinti megkülönböztetés. - Ha az elektronikus aláírás használata bizonyos vállalkozási formák vagy vállalkozási kör számára nehézséget jelentene, a törvény különbségeket tehet. Ezért a szövetség javaslata, hogy az évi 50 millió forintot meghaladó bevételű társaságok beszámolóit legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással és minősített időbélyeggel, a könyvvizsgálatra kötelezett szervezetek pedig a beszámolóikat, valamint a könyvvizsgálói jelentéseket minősített elektronikus aláírással és minősített időbélyeggel lássák el a benyújtás előtt - mondta Rózsahegyi Zsolt, a Melasz elnöke. Más könyvvizsgálók és jogászok azonban nem értenek egyet a megkülönböztetéssel, szerintük az a megoldás, hogy bevételtől függetlenül minden céges beszámolót egységesen kelljen hitelesíteni. (V. G. G.)