- A Relay és az Inmedio hálózatban már nem láttuk azt a növekedési lehetőséget, mint korábban, ezért döntöttünk úgy, hogy új üzletbe kezdünk. Megnéztük, mi újság a kávézófronton, melyik hálózat szeretne terjeszkedni a régióban. Több mint egy éve találkoztunk a Costa Coffe képviselőivel, és eddig tartott az üzlet előkészítése - mondta Gótzy Miklós, az alapvetően újságárusítással foglalkozó Lapker Zrt. kiskereskedelmi divíziójának igazgatója a Nádor utcában és az Astoriánál elkészült kávézók nyitása előtt. Előbbi napokon belül megkezdi működését, utóbbi január elejétől várja a látogatókat, kora tavasszal pedig az Andrássy út elején nyílik a harmadik üzlet.

Amikor a Costa család két fia, Sergio és Bruno Parma melletti otthonukból Angliába utaztak, mindenre gondoltak, csak arra nem, hogy nevüket valaha a kávéóriások között jegyzik majd. A szigetországban hamar rádöbbentek, milyen silány a fekete ital kultúrája, és elhatározták, változtatnak ezen. Milánóba mentek vissza, és kitanulták a kávépörkölés mesterségét, majd 1971-ben a londoni parlamenttől sétányi távolságra megnyitották kávépörkölő üzemüket és egy hozzá tartozó nagykereskedést. Feleségeiknek, Elindának és Yolandának 1978-ban nyitottak egy-egy kávézót, ezzel kezdődött el a si-kertörténet. A Costa a top 5 kávémárka egyike, huszonöt országban van jelen, és hetente öt üzletet nyit. Az első külföldi kávézó Dubaiban nyílt, idén pedig már az ezredik - Moszkvában. A márka ma már Nagy-Britannia vezető vendéglátó-ipari cége, a Whitbread tulajdonában van.

A világon a sok kisebb - hazánkban is jelen lévő - nemzetközi kávézólánc között a Starbucks és a Costa a két legnagyobb név. A külföldön sűrűn megfordulók már évek óta találgatják, mikor jelennek meg nálunk is. A több mint tízezer kávézót működtető, seattle-i alapítású Starbucks érkezését már idén januárra is jósolták, ám ebből nem lett semmi. Így a Costa nálunk megelőzte.

Gótzy szerint napi háromszáz körüli vendéget kell fogadni ahhoz, hogy egy üzlet nyereségesen működjön, és e tekintetben optimisták. Pedig sokan gondolhatják, hogy a hazai viszonyok között merész vállalkozás olyan kávézót nyitni, amelynek külföldi üzleteiben nyolcszáz és ezer forint körüli összeget kell kipengetni egy kapucsínóért vagy tejes kávéért. - A Costa nem adott szabad kezet, de meghallgatta érveinket, hogy nem válthatjuk át a brit árakat forintra. Így nem lesz elérhetetlen árú a kapucsínó - állítja Gótzy, de az árat egyelőre nem árulta el.

A Lapkernek a márkanév megszerzése és az első két bolt nyitása mintegy kétszázmillió forintjába került, minden további üzlet esetében cirka hetvenmillióval lehet számolni. A márkanév után a legfontosabb invesztíció az üzlethelyiségek bérleti jogának megszerzése. A rövidesen megnyíló két kávézónak helyet adó ingatlanokat például már hónapok óta bérlik. Csak nagy forgalmú, a város legjobb helyein található, 100-130 négyzetméteres helyiségek alkalmasak üzletnek - legalábbis a márka bevezetésekor. Az engedélyezés hoszszú folyamat, amelynek ideje alatt fizetni kell a bérleti díjat. Fontos az utcára néző nagy kirakatok száma is, mert a leendő vendégeknek látniuk kell, mi történik a kávézóban. - Ez az egyetlen hely, ahol a vendéggel szemben zajlik a kávékészítés, annak minden mozzanata látható - magyarázza Gótzy Miklós. Semmivel össze nem téveszthető kávéélményt kell nyújtani, és ehhez a látvány éppúgy hozzátartozik, mint a hely miliője és az elvárt minőség. A Costától egyetlen dolgot kell megvásárolni: a kétféle (robusta és arabica) kávéból kevert, speciális, 22 perces lassú pörköléssel készülő kávét. A márkatulajdonos persze meghatározza a kávégéptől elvárt nyomást és a benne lévő fűtőberendezés paramétereit is, és mindezek alapján egyetlen gyártó speciális Costa gépe jöhet csak szóba.

A Lapker telephelyén alakították ki az oktatóközpontot, ahol négyhetes elméleti és gyakorlati képzést kap a személyzet. Gyakorolhatják, hogyan teljesítsék az ötperces kiszolgálási határidőt, a tejhab megfelelő állagát, valamint a konfliktuskezelést is, aminek lényege, hogy a vendégnek mindig igaza van. - A dolgozók kiválasztása rendkívül fontos, mert a kávézók teljesítménye rajtuk múlik. Ráadásul az európai vezetők inkognitóban járják az üzleteket, ezért senki nem hibázhat - mondja Molnár Attila, az oktatás vezetője, barista- képző és kétszeres magyar bajnok.

A cégnek a hosszú engedélyeztetés mellett a másik legnagyobb problémát a hazai élelmiszer-beszállítók okozzák. Nem a minőség miatt, azzal nincs gond. A kávéhoz használt csúcsminőségű tejet hamar megtalálták a hazai kínálatból, ám a márkát nem fedték fel. Ám az ételek szállítását végző cégeknek brit követelményeknek kell megfelelniük, és emiatt külön szakembert kellett szerződtetni a beszállítók élelmiszer-higiéniai auditálására.

Kávézóláncok Magyarországon

Az oktatóközpontban már javában gyakorolnak a kávézók dolgozói