Kéksapkás tőzsdeelnök
Nem lesz könnyű dolga a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) tegnap megválasztott új elnökének. Patai Mihály, az UniCredit Bank elnök-vezérigazgatója a kinevezése után tartott tájékoztatóján azt mondta, hogy elsődleges feladatának az eltérő részvényesi érdekek összehangolását, konszenzus kialakítását tekinti. A BÉT tulajdonosai azonban jelenleg még a konstruktív vitától is távol állnak. A tegnapi rendkívüli közgyűlésen több kisebb részvényes is szóvá tette, hogy a többségi tulajdonos Wiener Börse nem egyeztet velük lényeges kérdésekben. A Magyar Nemzeti Bank (amely a BÉT harmadik legnagyobb tulajdonosa) képviselője például udvariatlan lépésnek nevezte, hogy az osztrákok nem egyeztettek előre igazgatósági jelöltjeik személyéről, és ezért tartózkodott a szavazástól. (A tőzsdeigazgatóság tegnap három taggal bővült: Patai Mihály mellett Mohai György, a BÉT vezérigazgatója és Barlai Róbert, az OTP ügyvezető igazgatója kapott helyet a testületben.)
A Concorde Értékpapír Zrt. képviselője többek között azt kifogásolta, hogy a tulajdonosok nem kapnak tájékoztatást arról, hogy a Wiener Börse milyen változásokat tervez a pesti tőzsde kereskedési rendszerében, nem lehet tudni, hogy mi az osztrákok véleménye a BÉT-részvények tőzsdei bevezetéséről, és az sem egyértelmű, hogyan viszonyul a magyar tőzsde függetlenségének megőrzéséhez. A kérdésekre Patai válaszolt, aki elmondta: a többségi tulajdonos nem akarja összevonni régiós tőzsdéi érdekeltségeit, a BÉT továbbra is független marad, viszont nem áll szándékukban tőzsdére vinni a BÉT részvényeit sem. Az egységes kereskedési rendszerrel kapcsolatban Patai azt mondta, hogy másfél éven belül, 2010-ben szeretne átállni a Wiener Börse az új platformra. Michael Buhl, a Wiener Börse társ-vezérigazgatója egy keddi nyilatkozatában beszélt arról, hogy az érdekeltségükbe tartozó négy tőzsdén, a bécsi, a pesti, a prágai és a ljubljanai börzén egységes kereskedési rendszert kívánnak kialakítani. (Buhlt tegnap a BÉT alelnökévé választotta az igazgatóság.)
A tervezett egységes kereskedési rendszer mindössze annyit jelent, hogy a Wiener Börse érdekeltségébe tartozó négy tőzsde (a bécsi, a budapesti, a prágai és a ljubljanai) ugyanazt az informatikai rendszert használja majd. A közös platform a brókerek számára egyszerűbbé teszi a kereskedést, hiszen így nem kell négy különböző felületet használniuk a négy tőzsde eléréséhez munkájuk során - mondta lapunknak Mohai György. A BÉT vezérigazgatója szerint nem kell attól tartani, hogy az egységesített kereskedés miatt a hazai brókercégek elveszítenék külföldi ügyfeleiket. (A BÉT korábbi elnöke, Szalay-Berzeviczy Attila júniusi lemondása után, a lapunknak adott interjúban úgy fogalmazott: a két rendszer egyesítésével a nemzetközi brókerházak lehetőséget kapnak arra, hogy kikerüljék a hazai befektetési szolgáltatókat, és Bécsben adják-vegyék a magyar részvényeket, s mivel a pesti parkett forgalmának 70-80 százalékát a külföldi befektetők generálják, így ezek kiesése az itteni brókercégek, végső soron pedig a magyar tőkepiac leépüléséhez vezet.) Mohai szerint egyrészt a külföldi befektetőknek továbbra is szükségük lesz a magyar brókercégek piacismeretére, elemzéseire, másrészt a BÉT-en ezentúl is csak azok kereskedhetnek majd, akik szekciótagok, hiszen a pesti parkett megőrzi függetlenségét, a magyar részvények kereskedésének központja továbbra is a Budapesti Értéktőzsde lesz, vagyis ezen a téren sem várható változás. A jelenlegi rendszert nem azért kell lecserélni, mert nem működne jól vagy megbízhatatlan lenne, erről nincs szó, de elmúlt már több mint tíz éve, hogy használjuk, és a jelenlegi gyors informatikai fejlődés mellett időnként szükségessé válik a rendszerek cseréje - tette hozzá.
Feleslegesnek tartja a kereskedési rendszer lecserélést Jaksity György, a BÉT-ben tulajdonos Concorde Értékpapír ügyvezető igazgatója. A pesti tőzsde egykori elnöke szerint nincs jobb rendszer annál, mint amit jelenleg a BÉT használ: nincsenek elszámolási gondok, bármilyen tranzakció végrehajtására alkalmas, és nem utolsó- sorban olcsó is. Ezzel szemben a tervezett új rendszerről semmit nem lehet tudni, kérdés, hogyan néz majd ki, mennyibe kerül, és mitől lesz jobb a mostaninál. A brókercégek szempontjából nem jelent változást a négy tőzsde kereskedésének egységesítése, hiszen most is minden gond nélkül tudnak részvényt vásárolni az osztrák, a prágai vagy a ljubljanai börzén, sőt a világ bármelyik tőzsdéjén, függetlenül attól, hogy ott milyen rendszert használnak - tette hozzá. Jaksity szerint ha az új rendszernek hozzáadott értéke nem, csak költségvonzata lesz, akkor azon nyilvánvalóan veszíteni fognak majd a hazai befektetési szolgáltatók.
Az új rendszer egyedül a Wiener Börsének éri meg, hiszen így az ezzel kapcsolatos feladatokat központosítani lehet, leépítheti az ezzel foglalkozó szakembereket, amellyel növelheti a BÉT nyereségét. Ugyanakkor a Concorde mint részvényes is érdekelt a BÉT nyereségének növekedésében, de nem az itthoni munkahelyek megszüntetésének árán, hanem megfelelő üzletfejlesztéssel, amelynek például az is lehetne az iránya, hogy a bécsi operáció szűnik meg, és a nála olcsóbb és hatékonyabb pesti bonyolítja a Wiener Börse papírjainak a forgalmát is. A Mercedes vagy a General Motors sem Magyarországról telepíti Németországba a termelést, hanem fordítva, nyilván, mert ez szolgálja az ő részvényeseinek az érdekeit, mint ahogy ez szolgálná a bécsi tőzsde részvényeseinek az érdekeit is - tette hozzá Jaksity.
A Wiener Börse nem tervez kivásárlást
Az egyébként is feszült hangulatú közgyűlésen tovább paprikázta a kedélyeket, amikor kiderült: a Wiener Börsének nem áll szándékában kivásárolni a BÉT kisbefektetőit. Korányi Tamás részvényes azt javasolta, hogy a tőzsde rendszerének átalakítása előtt a többségi tulajdonosnak kiszállási lehetőséget kellene biztosítania a kisbefektetőknek. Ám erre Patai úgy reagált, hogy ezt egyrészt nem tervezi az osztrák tulajdonos, másrészt szerinte a kisrészvényesek részesedése egyébként is többet ér majd az együttműködéssel, mivel az érintett tőzsdék együtt erősebbek, mint külön-külön.
