Történelmi eurókamat-vágás
Jövőre súlyos visszaesés vár az eurózónára, ám részben e borús kilátás miatt ereszkedik lejjebb az infláció üteme. Ez a kedvezőtlen helyzet kényszerítette ki az európai kamatcsökkentéseket. Az Európai Központi Bank (EKB) háromnegyed százalékkal 2,5 százalékra, a Bank of England egy százalékkal két százalékra, a svéd 1,75 százalékkal szintén két százalékra nyomta le a kamatot.
A frankfurti székhelyű EKB Brüsszelbe kihelyezett ülése után Jean-Claude Trichet azzal indokolta csütörtök délután a döntést, hogy az infláció irama az októberi 3,2 százalékról 2,1 százalékra lassult novemberben, miközben az Eurostat szintén csütörtökön kiadott becslése szerint az eurózóna teljesítménye a második negyedév után a harmadikban is 0,2 százalékkal hanyatlott, azaz technikai értelemben az övezet recessziót él át.
Az EKB módosította szeptemberi előrejelzését, s alaposan megváltoztatta a számokat, amelyek köszönő viszonyban sincsenek az Európai Bizottság novemberi előrejelzésével, amely stagnálásra számít ugyan, de visszaesésre nem. Igaz, Joaquín Almunia pénzügyi biztos a napokban jelezte, januárban új prognózist tesznek közzé, hiszen a helyzet egyre rosszabb. Trichet tegnap közölte: idén 0,8-1,2 százalékos gazdasági növekedésre lehet számítani, de jövőre mínusz egy és nulla között lesz az ütem, bár még ez is derűlátó jóslatnak bizonyulhat. A lefelé tartó nyersanyag- és energiaárak miatt is kissé élénkülhetnek a gazdaságok 2010-ben, amikor 0,5-1,5 százalék közötti ütemet érhetnek el. A bankelnök sürgette a nemzeti gazdaságserkentési tervek mielőbbi kimunkálását és végrehajtását, de szigorú figyelemmel a maastrichti szerződés és a stabilitási paktum előírásaira, különös tekintettel a költségvetési deficit plafonjára, azaz a GDP három százalékára. Ehhez képest persze a francia kormány tegnap jelentette be, hogy a lanyhulás tompítására olyan intézkedéseket vezet be, amelyek nyomán a büdzsé hiánya a GDP négy százalékára emelkedhet.
Trichet a rendkívül bizonytalan helyzettel magyarázta, miért hajtotta végre az EKB történetének legnagyobb mértékű kamatvágását, ami az elnök szerint szinte példa nélküli a második világháború befejezése óta, ha az euróövezeti tagországok jegybankjainak döntéseit számba vesszük, még a közös valuta bevezetése előtti időszakban. S két hónapon belül, részben nemzetközileg összehangolt akciók keretében, három alkalommal összesen 1,75 százalékponttal terelte lejjebb a kamatot az EKB.
