Körvonalazódik a kormány 1400 milliárd forintos válságkezelő és gazdaságélénkítő csomagja. Veres János pénzügyminiszter bejelentette, hogy a kabinet megduplázza, 900 milliárd forintra emeli a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. állami garanciakeretét. Veres János szerint a jövőben olyan feltételek mellett lehet majd garanciát kapni, amelyekre egy évvel ezelőtt biztosan nem bólintott volna rá a kormány.

Radnai György, a Garantiqa vezérigazgatója csak néhány példát emelt ki azon feltételek enyhítése közül, amelyek egyértelműen jelzik, hogy a legfontosabb cél a vállalkozások megsegítése. Csökken az elvárt pénzügyi mutatók értéke, a kötelező elutasítás helyett arra törekednek, hogy ha nem is a hitel 80, de legalább 40 százalékára vállalni tudják a garanciát. Lehetővé teszik, hogy egy éven belül akár többször is meg lehessen újítani a kezességvállalást, mindezt rövid procedúrával. Jelenleg a banki döntés után lép be a folyamatba a garanciaintézet, a jövőben már a döntés előtt is hajlandó lesz erre. Eddig nem volt rá példa, de extrém esetekben eltekintenek a fedezettől is. Akinek kell, legyen szó hitelről, lízingről vagy faktoringról, a Garantiqa megpróbál rendelkezésére állni.

Szükség van a pénzre minden formában. A harmadik negyedévi adatok szerint a bankszektor mintegy hétezermilliárd forint vállalkozói hitelt helyezett ki, amiből 3600 milliárd forintot kis- és középvállalkozásoknak nyújtott. A pénzintézetek azonban nagyon óvatossá váltak, nem szívesen újítanak meg lejáró kölcsönöket.

A pénzszűkét enyhítheti, hogy a kormány a Magyar Fejlesztési Bank pénzéből és az uniós forrásokból 50 milliárd forintot ad a kereskedelmi bankokon keresztül a kis- és középvállalkozások hitelezésére. Mint azt Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter mondta, ezzel elérhetővé válnak a nagyobb, 10-100 millió forintos hitelek is, eddig ugyanis a tízmillió forintig szóló mikrohitel volt csak kapható a piacon. Hét kereskedelmi bank - a CIB, az Erste, a K & H, a Magyar Takarékszövetkezeti Bank, a Magyarországi Volksbank, az OTP Bank és az UniCredit - csatlakozott a programhoz. A miniszter kijelentette, szeretnék, ha az uniós és állami forrást is tartalmazó vállalkozói hitelek kamata kedvező maradna. Ezt úgy oldják meg, hogy kamatplafont határoznak meg, ami, ha ma indulna a program, biztosan 9 százalék alatt lenne. Az uniós alapkamat változása tükrében módosulhat a teher mértéke. Bajnai szerint a pénznek akkor lesz gazdaságélénkítő hatása, ha nem áll meg a bankoknál, hanem azok továbbadják. Ezért azoknak a pénzintézeteknek, akik élnek a lehetőséggel, rendszeresen be kell számolniuk a kihelyezéseikről.

A két miniszter reméli, hogy az Európai Bizottság rugalmasan kezeli a magyar kezdeményezéseket a vállalkozások támogatására. Illetve beszámoltak arról, hogy az EBRD-vel jelenleg is folynak a tárgyalások egy több százmillió forintos intézkedési csomagról, amely megint csak a kis- és középvállalkozásokat hozná helyzetbe. Ha sikerülne megállapodni, Magyarország az elsők között lenne, akik részesülnének az uniós élénkítő csomagból.

Folytatódnak az elbocsátások

Már több mint tízezer főnél jár az elmúlt hetekben elbocsátott alkalmazottak száma. Mint Bajnai Gordon mondta, a folyamat minden bizonnyal folytatódik, és nem látni, hol a vége. Ráadásul amikor egy-egy nagyobb márka gyártója leépít, húzza magával a beszállítói ipart is. A miniszter ismét elmondta, hogy a kormány az Új Magyarország Fejlesztési Terv regionális operatív programjainak forrásaiból 20 milliárd forintos alapot hoz létre a kistérségekben munkahelyek megszűnése miatt jelentkező problémák kezelésére. A miniszter közölte, minden újonnan létrehozott munkahelyért cserébe - az 5-50 főt foglalkoztató cégeknél - további öt régi dolgozó után jár majd járulékkedvezmény. Az erre a célra fordítható pénz összesen 20 ezer új és százezer régi munkahelyet érint.

Bajnai és Veres a "pénzöntő" tájékoztatón