A végelszámolások száma az utolsó három hónapban 15 százalékkal, 2140-re emelkedett, miközben az első 11 hónapban a növekedés üteme csak 11 százalék volt. A gyorsulás tehát itt is egyértelmű, de a végelszámolások korántsem szaporodtak olyan ütemben, mint a felszámolások. - Ennek a jelenségnek több olvasata is van - állítja Csorbai Hajnalka, aki szerint a végelszámolások száma az utóbbi egy évben folyamatosan emelkedett. - Eddig úgy ítéltük meg, hogy ez egy egészséges konszolidáció része is lehet, most azonban már nem feltétlenül erről van szó - jellemezte a helyzetet.

Az igazgató szerint abban minden szakértő egyetért, hogy Magyarországon túl sok a cég, és a kívánatosnál kisebb az egyes cégek tőkeereje, így számos ágazatra ráférne egy kiadós konszolidáció. Ennek azonban a működő cégek számának csökkenésében is meg kellene mutatkoznia, ez viszont minden cégmegszűnési rekord ellenére elmarad, mert egyre több új cég alakul az országban.

- Egész évben jellemző volt a cégalapítási láz, és ez meglepő módon még az utolsó három hónapban, sőt csak novembert tekintve is folytatódott. Novemberben 22 százalékkal több cég megalakulását tették közzé, mint egy évvel korábban - mutatott rá a piac egy másik sajátosságára Csorbai Hajnalka.

A kisvállalkozások már érzik a válság szelét

A megkérdezett kis- és középvállalkozások 70 százaléka már érzi a recesszió hatásait, vagy a közeljövőben számít rá, míg 25 százalékuk egyelőre nem tart a gazdasági válságtól, sőt 5 százalék fejlődési lehetőséget lát a kialakult világpiaci helyzetben.

A Vállalkozók és Cégvezetők Második Országos Csúcskonferenciáján ismertetett felmérés szerint a legtöbben a megrendelések számának csökkenését tapasztalják, 20 százalékuk a vevői pánikot, illetve az erőteljes takarékossági intézkedéseket látja a tendencia hátterében. A válaszadók 15 százaléka az ügyfelek elvesztése miatt aggódik leginkább, míg 10 százalékuk szerint az árfolyam ingadozása a legnagyobb kockázat. Kisebb mértékben ugyan, de a vállalkozók a fenyegető tényezők közé sorolták a munkahelyen belüli bizonytalan hangulatot és a kereszttartozásokat is.

Arra a kérdésre, hogy mit tehet egy kisvállalkozás vezetője a recesszió hatásainak elkerülése érdekében, a legtöbben (30 százalék) a tanulást, a képzést, az innovációt emelték ki. A válaszadók közel egyötöde egyfajta előremenekülést, piaci terjeszkedést tart jó megoldásnak, míg 15 százalékuk a piaci pozíció megerősítését, aktívabb marketingtevékenység folytatását tervezi.

Mindezek mellett többen az eladások növelésére, valamint a termék vagy szolgáltatás minőségének javítására koncentrálnának (10 százalék), és vannak, akik a szektor összefogásában (6 százalék) látják a megoldást, és persze akadnak olyan vezetők is, akik a kompromisszumokra, az óvatosabb működésre helyezik a hangsúlyt (4 százalék). (MTI)