Agytornát javasol a jegybankelnök
A Lehman Brothers szeptemberi csődje után új világ született - mondta Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége találkozóján. A piac olyan üzenetet kapott, amire nem számított, ugyanis úgy ment csődbe egy amerikai nagybank, hogy még a betéteseket sem mentették meg. Ha pedig ez megtörténik, akkor bármi megtörténhet. Menteni kell a pénzt - vették a jelet a piacok.
A válság olyan méreteket öltött, ami miatt a kockázatok értékelésében mindenkit váratlanul érő változás következett be. Ez a krízis azokat az országokat - köztük Magyarországot - érintette a legérzékenyebben, amelyek magas fizetésimérleg- és költségvetési hiánnyal küszködtek. Ezekből az államokból kezdték masszívan kivonni a pénzt a külföldi befektetők. Simor András szerint Magyarország érzékenységének okait nem a közelmúltban találjuk, kérdés hogyan lehetett volna úgy hiányt csökkenteni, hogy ne lassuljon le ennyire a gazdaság.
- Biztos meg lehetett volna oldani, de akkor a terheket másképp kellett volna elosztani - állítja. Tavaly a kormány úgy döntött, a terheket főképp a gazdaságra hárítja - például adóemeléssel, az állami beruházások visszafogásával. Rakhatta volna a terhet a lakosság nyakába is, például a szociális rendszer átalakításával, de ezt a kormány nem volt hajlandó meglépni - mondta.
Erre a gazdaság egy nagyon komoly visszaeséssel reagált. Most ez azért okoz problémát, mert a lassulás magas eladósodottsággal párosul, ami viszont - tette hozzá - egyáltalán nem olyan vészes, mint amilyennek beállítják. Magyarország nettó külföldi adóssága ugyanis nem a GDP száz, hanem csak 45 százaléka. A Bokros-csomag idején volt utoljára ennyi. Ennek kevesebb mint a fele fedezi az államháztartás hiányát, a többi elsősorban a bankszektor külső adósságát jelenti, a pénzintézetek ugyanis ebből finanszírozzák a hitelkihelyezéseiket.
Meg lehet kérdezni, ki a felelős a kialakult helyzetért, ám ez Simor szerint fölösleges, mert mindenkinek része van benne.
A Magyar Nemzeti Bankról sokan azt mondják, nem kezelte jól a válságot. Kullogott a folyamatok nyomában, késve reagált, és nem mert időben vállalni olyan lépéseket, amelyek szokatlanok ugyan, ám szükségesek. Ezzel szemben Simor András nagyon aktívnak ítélte meg az MNB-t. Mint mondta, október közepén nagyjából 1500 milliárd forintot vásároltak külföldiek spekulációs céllal. Nem látták a folyamat végét, ezért emelték meg a jegybanki alapkamatot három százalékkal. Október 23. előtt, amikor a magyar tőzsde zárva volt, a piacon csak forinteladók voltak, vevők pedig sehol. Az MNB két dolgot tehetett, vagy vásárolni kezd, vagy megdrágítja a spekulációt.
Utóbbit választotta. Arra a kérdésre, hogy miért épp három százalékkal, az elnök szerint nincs válasz, "megérzésre" cselekedtek. Szerinte ez egyébként nem is számít, hiszen a lényeg, hogy hatott a lépés. A forint relatív esése - a hozzá hasonló sebezhető devizákhoz képest - megállt, és erősödni kezdett a magyar fizetőeszköz. A következő hétfőn ehhez jött az IMF-készenlétihitel bejelentése, amely bizalomerősítő volt, ám nem megoldás, hiszen ennek révén a kormány csupán időt nyert, hogy meghozza a szükséges intézkedéseket a stabilizáció érdekében.
Az MNB azt is látta, hogy devizahiány van az országban, a pénzintézetek egymás közötti hitelezése is megtorpant. Ezért fordultak az Európai Központi Bankhoz, amelytől ötmilliárd euró kölcsön érkezett a devizahitelezés helyreállítására. Ez megint kedvezően hatott, mert napról napra kisebb az igény erre a biztonsági hálóra, és nemcsak az MNB ment le az eurókamattal, hanem a bankok is olcsóbban adnak egymásnak devizás hitelt.
Belépett az MNB az állampapírpiacra is, habár nem az ő dolga, hogy megvédje az államot - emlékeztetett a következő helyes döntésükre az elnök. Extrém helyzet volt, akkora sokk érte a piacot, hogy valakinek át kellett hidalnia ezt a problémát, ezért kezdett állampapírokat vásárolni a jegybank. Simor szerint ezzel megint csak időt adott a piaci szereplőknek az alkalmazkodáshoz, és ez a lépése is bejött: az állampapírpiac a normalizálódás útján van. Hozzátette, a jegybanknak abban is kezdeményező szerepe volt, hogy az IMF-hez forduljon Magyarország. A jegybankelnök szerint a 20 milliárd euró sok mindenre elég, az összeg 30 százaléka a teljes magyar államadósságnak, többszöröse a külföldiek kezében levő államkötvényeknek, sokszorosa annak, amit jövőre külföldre ki kell majd fizetni. A pénz azonban csak rövid távon segít, mert ha nem áll vissza a bizalom az ország iránt, akkor az isten pénze is kevés lesz a normális működéshez. Szerinte a csomaggal megint időt kaptunk a hosszabb ideje fennálló problémák megoldására. Kifejtette: a kormány által várt 3,4 százaléknál alacsonyabb lehet az idén a deficit, ha az utolsó hetekben a kormány nem költ túl sokat, akár három százalék alá is csökkenhet.
Simor András szokatlanul éles hangon beszélt arról, hogy bármit tesz a kormány vagy a jegybank, bírálat éri. - Ez a "ha van sapka, ha nincs sapka" tipikus esete - mondta. A banktámogató csomag esetében ha kapnak pénzt a bankok, az a baj, ám ha feltételeket szab a kormány, az a baj. Arról pedig, hogy sokak szerint a külföldi tulajdonban levő pénzintézeteket nem kellene kisegíteni, azt mondta: az emberek használják már végre az eszüket, értsék meg, lehet különbséget tenni bank és bank között.
