Egyetértés döntés nélkül
- Sima vanília ez: mindezekben anélkül is egyetérthettek volna, hogy találkozóra gyűlnek össze. Mi az újdonság, leszámítva, hogy a G7-ek helyett már húszan vannak? - fanyalog Simon Johnson, a Massachusetts Institute of Technology tanára a vasárnapi The New York Times hasábjain. De lehet, hogy éppen a legmagasabb szintű és széles körű kiállásban rejlik a szombati washingtoni válságcsúcs ereje: Hu Jintao kínai vagy Dmitrij Medvegyev orosz államfő nem mindennap teszi meg a repülőutat az óceán túloldalára.
- Országaink egyetértenek: átláthatóbbá és elszámoltathatóbbá kell tennünk a pénzpiacokat. Egyetlen találkozó azonban nem oldja meg a világ problémáit - szögezte le George W. Bush amerikai elnök, az esemény házigazdája, utalva arra: egy folyamat kezdetéről van szó, amelyet a következő fehér házi adminisztráció örököl meg. Barack Obama megválasztott elnök csak küldöttei, köztük Madeleine Albright exkülügyminiszter révén képviseltette magát, viszont a G20-ak következő csúcstalálkozóját az Obama-elnökség 101. napján, április legvégén tarthatják - feltehetően a fórum soros elnökségét ellátó Nagy-Britanniában.
Előzőleg európai vezetők is óva intettek attól, hogy a csúcstól a közvélemény eget rengető döntéseket várjon. A G20-ak elvetették az elsősorban francia javaslatot (amelynek ugyanakkor külön jelentőséget ad, hogy Párizs tölti be az év végéig az EU soros elnöki tisztét), hogy globális pénzügyi felügyeletet hozzanak létre. Lesöpörték az asztalról a német kezdeményezést is a kockázati alapok megregulázására, bár Berlin örül, hogy a kérdést csak halasztották. Noha két napja az euróövezetet is elérte hivatalosan a recesszió (Amerikában már hetek óta tényként kezelik ezt), összehangolt gazdaságélénkítő lépésekről sem született döntés. Mindössze arról van szó, mindenkit támogatnak a belső kereslet gyors növekedésének ösztönzésében. A stimulálásban egyébként Kína jár az élen 586 milliárd dolláros csomagjával; az Egyesült Államokban egyre inkább az Obama-elnökség idejére tolódik a hasonló intézkedés. Dominique Strauss-Kahn, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója hiába sürgetett egységes, a GDP két százalékának megfelelő élénkítést, ami szerinte kétszázalékos növekedést idézne elő. Az IMF mindenesetre 7,6 milliárd dolláros segélyben részesítette - hazánk, Izland és Ukrajna után - Pakisztánt is.
Ugyanakkor az sem kevés, amiről döntöttek. A pénzügyi világfelügyelet helyett "felügyelők kollégiuma" jön létre, amely betekinthet a multinacionális pénzintézetek mérlegkönyveibe. Ennek célja, hogy időben felfedezzék azokat a "lyukakat", amelyekből a mostanihoz hasonló pénzpiaci válság alakulhat ki. Az USA tételes megnevezése nélkül, meglehetősen átlátszó módon "egyes fejlett országokra" utalva nevezték meg a krízis kiindulópontját, okolva a megfelelő megelőző intézkedések hiányáért. A G20 csoport a G7-ekhez képest a feltörekvő ázsiai gazdaságokkal és a fejlődők vezető képviselőivel, mint Brazília, is bővebb. Ennek megfelelően a csúcs záróközleménye nagyobb beleszólást ad nekik a globális pénzintézetek irányításába. Nincsen ugyanakkor tételesen szó - legalábbis hivatalosan - az IMF kvótáinak felülvizsgálatáról. Bár a Világbank, illetve az IMF kereteinek emelését szövegszerűen említik, a konkrét lépés elmaradt. Japán egyoldalúan tett hozzá az utóbbihoz százmilliárdot. Másokat is az adakozásra biztatott, de a kétezermilliárd dolláros valutatartalékkal rendelkező Kína feltűnően csendben maradt. Bővítik a feltörekvő gazdaságok irányában az FSF, a szabályozókat, pénzügyminisztereket és a központi bankok vezetőit tömörítő Pénzügyi Stabilitási Fórum tagságát. - Semmi ok nincsen már a G8-ak fenntartására. Minket is figyelembe kell venni a mai globalizált világban - szögezte le az asztalnál helyet követelők egyik szószólója, Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnök. - A feltörekvő gazdaságok nem okozói a krízisnek, viszont a leginkább érintett áldozatok között vannak - így Manmohan Singh, India miniszterelnöke.
A csúcs kiállt a közös számviteli normák mellett. Amerikában nemcsak átláthatóságot, hanem a működési költségek csökkenését, jobb versenyképességet is várnak attól, hogy az USA óriásvállalatai akár már jövőre, a legkisebbek pedig 2016-ra a külvilág számviteli normáit veszik át - erre az amerikai értékpapír- és tőzsdefelügyelet, a SEC nyolcéves ütemtervet dolgozott ki. Rendszer révén növelik a piacok átláthatóságát, felülvizsgálják a csúcsvezetői jövedelmeket. (Amerikában a cégvezetők kevesebb mint egy munkanap alatt keresnek annyit, mint egy átlagos munkavállaló egész évben. Mostanában sem a kirívó társadalmi egyenlőtlenség szúrt szemet, hanem a csúcsjövedelmek azon vállalatoknál, amelyeket állami pénzből mentenek most meg.)
Mindenki jelentést készít majd a saját pénzpiaci helyzetéről, a G20-ak információkat cserélnek a pénzpiaci stabilitás megőrzése érdekében, górcső alá veszik a sokak által korábban "főbűnösnek" kikiáltott hitelminősítőket is. A húszak ugyanakkor figyelmeztetést adtak ki a "túlszabályozás" és a protekcionizmus ellen, és tartózkodnak a szabad kereskedelem akadályozásáról. - A szabad piac híve vagyok, egészen addig, amíg azt nem mondják: ha nem teszek döntő lépéseket, úgy elképzelhető, hogy az ország mélyebb gödörbe kerül, mint a nagy világválság idején - fogalmazott Bush, védve, hogy alaposan feladott az utóbbi két hónapban a "reagani forradalom vívmányaiból", a töretlen deregulációból. A gyenge fehér házi vezetés okozta résbe mások próbálnak behatolni. - Amerika továbbra is a világ első számú hatalma. De vajon az egyetlen is? Nem az - fejtegette sajtótájékoztatóján Nicolas Sarkozy francia államfő, aki korábban a kapitalizmus új alapokra való helyezése, emberi léptékűvé tétele érdekében emelt szót. A kínai Hu Jintao szerint is "sportszerű, igazságos, befogadó és rendben tartott" pénzpiacokra van szükség.
- Lesöpörték az asztalról a globális pénzügyi felügyelet ötletét.
- Nem született döntés az összehangolt gazdaságélénkítő lépésekről.
- Elmaradt az IMF és a Világbank kereteinek megemelése.
