Panaszkodni szabad, sőt kell is, hogy érdemes-e, az már más kérdés. Mindenesetre az európai uniós pályázatokon elutasított cégek aktívak e tekintetben: tavaly szeptembertől az idén júniusig 1200 panaszt nyújtottak be a különböző illetékes szervezetekhez. Ha azt nézzük, hogy ténylegesen 2007 negyedik negyedévében kezdtek tömegesen érkezni a pályázatok, akkor elmondhatjuk, egy munkanapon nagyjából heten kifogásolták, hogy nem nyerték el az igényelt támogatást vagy kevesebb pénzt kapnak a reméltnél. Mint azt a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél megtudtuk, a lezárt ügyek 33 százaléka jogosnak bizonyult, az átlagos ügyintézés 52 nap volt.

Jól hangzik a szám, hiszen ezzel elvileg minden panasz belefért a jogszabályban rögzített harminc- vagy meghosszabbítva hatvannapos határidőbe. Csakhogy a Népszabadság által megkérdezett tanácsadó cégek, pályázók azonnal sorolni kezdték az olyan ügyeiket, amelyekben nemhogy döntés született volna 60 napon belül, de még csak egy levelet sem kaptak, hogy dolgoznak a kérelmükön vagy kitolják a határidőt.

Az egyik esetben csak a tértivevényen szerepelt a pályázó címe, a borítékon viszont nem. Hatvan nap helyett végül négy hónap után fogadták el a panaszát, egy héttel a projekt megvalósításának tervezett időpontja előtt. Volt olyan tanácsadó cég, amelynek április vége óta az NFÜ-nél van beadványa, és máig nem kaptak állásfoglalást arról, hogy vajon van-e esélye a 200 millió forintos projektjüknek. Másik esetben a nem egyértelmű pályázati kiírás miatt fellebbezett az ügyfél, több mint két hónap múlva érkezett a panaszt elutasító válasz. Egy vidéki önkormányzat járóbeteg-ellátásra pályázott, 650 millió forintos fejlesztésről lenne szó. A beruházás kezdete november elseje. Egy gépelési hiba miatt a pályázatban egy helyen október elseje szerepel az indulás dátumaként, ezért elestek a közösségi támogatástól. A dokumentációból azonban egyértelmű, hogy mi a helyes időpont. A helyhatóság több mint két hónapja nem kapott választ a kérelmére, de még csak az a levél sem érkezett meg hozzá, amelyben arról tájékoztatná az NFÜ, hogy 30 nap helyett 60 napig dolgozik az ügyön vagy éppen elutasítja a beadványt.

Essősy Zsombor, a Magyar Pályázatkészítő Iroda vezérigazgatója elmondta, hogy első körben a közreműködő szervezeteknél - a pályázatok kezelőinél - kell írásban jelezni, hogy nem értenek egyet az elutasítással, onnan a NFÜ jogi főosztályához kerül a dokumentáció. A közreműködő szervezetek különbözőképp reagálnak a megkeresésekre: a MAG Zrt. inkább maga próbálja rendezni az ügyeket, ha tévedett, a problémát orvosolja. A Regionális Fejlesztési Ügynökségek között volt olyan, amelyik vállrándítással vette tudomásul, hogy ami miatt nem nyert a pályázat, az benne van, és közölte, lehetőség van az NFÜ-höz menni, és kivárni a hosszú hónapokat, mire megszületik a megoldás. Addigra azonban kiosztják a rendelkezésre álló pénzt a többi pályázónak.

Pusztába... folytatás a 18. oldalon

Más a gyakorlat, más a statisztika

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökségtől megtudtuk, a közel 1200 beérkezett panaszból 1043 a közreműködő szervezetek formai kifogásait kérdőjelezte meg, 122 pedig a tartalmi kritikákkal nem értett egyet. A 122 panaszból csak 10 volt jogos, átlagos elbírálásuk ezeknek 35 napot vett igénybe. A panaszokat a beérkezésüktől számított 30 napon belül kell elbírálni, de ez egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal meghosszabbítható. Erről minden esetben az NFÜ értesíteni szokta a projektgazdát - állítja a hivatal. Az eddig elbírált összes panasz átlagos átfutási ideje 52 nap, ami azt jelenti, hogy a jogszabályban rögzített 60 napot az esetek nagy részében sikerül az NFÜ-nek tartania - reagál a hivatal a cikkünkben megjelenő ellenpéldákra. Ellenben elismerték, hogy vannak problémák a rendszerrel. Az NFÜ szerint a határidő-túllépések oka az, hogy a panaszok bírálatát végzők a pályázat teljes dokumentációját áttekintik a kivizsgálás során, és ez sok idő. Mivel a panaszok száma nem jósolható meg előre, így a humán erőforrás is nehezen igazítható a szükségletekhez. Gyakran előfordult, hogy feltorlódtak az ügyek. A meghosszabbított bírálati idők közlésének elmulasztása szerintük is hibaként értékelendő, ám mint mondják, ez ritkán fordul elő. Hozzátették, amennyiben egy ügy elhúzódik, a szerződéskötéskor mód van a végrehajtási időszak kezdetének és végének közös korrekciójára.

Mellékesen, semmilyen jogszabály nem rendelkezik arról, hogy milyen szankciók érintik a hivatalt, ha nem tartja a határidőket, azaz a pályázók semmilyen jogi úton nem tudják érvényesíteni az elmaradt fejlesztések miatti kárigényüket.

Folytatás a 17. oldalról

A vezérigazgató tapasztalatai szerint a NFÜ hatóságként lép fel, miközben csupán szolgáltatnia kellene. A pályázók, főleg az önkormányzatok, első reakciója, hogy még akkor se húzzanak ujjat a hatósággal, ha jogos a panaszuk - tette hozzá.

Essősy Zsombor egy példát említett a közelmúlt tapasztalataiból: egyik turisztikai pályázatuk ügyében három hónapja fellebbeztek. Szerinte a Regionális Fejlesztési Ügynökség hibázott, a formai és jogosultsági kritériumok ellenőrzésekor ugyanis nem az útmutatóban rögzítetteket követte, és nem annak alapján járt el, mint ahogy egyébként a másik hat régióban szokták. Az ügy még nem zárult le.

Faragó Péter, a Tenerum Kft. vezetője legutóbbi ügyét meséli. A Humánerőforrás-fejlesztési operatív program 2006-os keretének terhére hirdettek meg egy négymilliárd forintos keretet, amelyből vállalati képzésre lehetett pályázni. Nem volt bírálat, ki kellett tölteni egy adatlapot, és aki megfelelt a feltételeknek, az elvileg megkapta a pénzt. Csakhogy túljelentkezés volt, így a regisztráció sorrendjében hirdették volna ki a nyerteseket. Vélhetően ekkor megindult a lobbi, megjelent a politika, az ismerős ismerőse, és kezdődött a harc a lemaradt pályázók "benyomásáért". Ez adhat magyarázatot arra, hogy számos kifogástalan pályázati anyagban találtak olyan formai hibát, és arra hivatkozva utasították el a pályázót, amelyről a felhívás útmutatója nem is rendelkezett. A Tenerum Kft. néhány ügyfelének például azt írták, hogy a csatolt banki igazolás nem eredeti, holott ezt eleve nem is kérték. Ezen esetekben utólag az NFÜ a közreműködő szervezet döntését felülbírálva a pályázatokat utólag támogatásban részesítette. Az ügyre jellemző, hogy az NFÜ később közleményt jelentetett meg, hogy az ESZA Kht. által meghozott döntéseket teljeskörűen felülvizsgálja, azaz felfüggesztette a kiírást. Faragó Péter szerint kétséges, hogy a fellebbezés során támogatásban részesülők meg tudják valósítani képzési projektjeiket, ugyanis tekintettel arra, hogy 2006-os pénzről van szó, az uniós jogszabályok értelmében a programot az idén decemberig le kell zárni és a pénzek felhasználását számlával igazolni.

Faragó Péter szerint vannak olyan pályázati szempontok, amelyekre hivatkozva elutasíthatják a pályázatokat, és a panaszok során is tartani tudják ezt az álláspontot. Példaként említette a kutatás-fejlesztési pályázatokat, ahol arra a kérdésre, hogy innovatív-e a projekt, a két értékelő adja meg a szubjektív választ, és ennek alapján már el is dől, hogy a pályázat támogatható-e, vagy sem. Támadni a döntést nem érdemes, mert nem eljárásrendi hibáról van szó. Így lehet operálni a költségvetéssel is, amikor az a kérdés, reális vagy sem a benyújtott számítás. Amíg tart a panasz ügyintézése, szépen elfogy a pályázati keret, így végül tényleg elmarad a fejlesztés.

Egy ügy fokozatai

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökségen belül tavaly január óta önálló részleg foglalkozik a panaszokkal. Sőt nemrégiben módosult az ügyleteket szabályozó kormányrendelet is, amely a folyamatok gyorsítását, hatékonnyá tételét célozza. Eddig a panaszügyintézés kétlépcsős volt: első szinten a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség illetékes irányító hatósága - a pénzek elosztását tartalmazó és szabályozó operatív programok gazdái - intézkedett. Amikor magát az irányító hatóságot véli hibásnak a pályázó, akkor az NFÜ jogi főosztályának vezetője dönt. Az elsőfokú döntés ellen benyújtott felülvizsgálati kérelmeket jelenleg a fejlesztéspolitikáért felelős miniszter bírálja el.

Az új szabályozásban létezik egy ötnapos önrevíziós lehetőség is, amikor az irányító hatóságok és a közreműködő szervezetek a panasznak helyt adhatnak, és saját hatáskörben megváltoztathatják az elutasító döntést. Ha az önrevízión belül nem adnak helyt a panasznak, akkor az általános panasz-ügyintézési rend szerint az illetékes szervezeti egységhez továbbítják azt, és indul a harminc vagy a hatvan nap.