Legfeljebb 120 millió forintot költ az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) arra az új, másfél-két évig tartó marketingkampányra, amelynek nem titkolt célja, hogy a lakosság körében növeljék az állampapír-vásárlási kedvet. Ennek első eleme a kedd estétől különböző televíziós csatornákon már látható, s az ÁKK mai sajtótájékoztatóján bemutatott reklámfilm, amelyet Koltai Lajos rendezett. Töröcskei István, a központ vezérigazgatója a tervekkel kapcsolatban úgy fogalmazott: „az ország igen nehéz helyzetét stabilabb alapokra kívánjuk állítani az ÁKK eszközeivel.”

Ez már csak azért is kívánatos lenne, mert a belföldi befektető alapvetően a legkedveltebb, nagy valószínűséggel ugyanis megújítja adósságát. Ezen túlmenően a befektetéseire szóló kamatokat belföldre fizeti ki az ÁKK, ez pedig megtakarításra vagy fogyasztásra mehet el, amely a gazdaság élénkülését hozza magával – tette hozzá az előzőekhez Borbély László András, a ÁKK általános vezérigazgató-helyettese.

A lakosság kezében lévő állampapír-állomány egyébként az elmúlt években – 2004 óta – folyamatosan csökkent. Korábban az adósság 10 százaléka hazai belföldi befektetők kezében volt, ám ez az elmúlt év végére 3,5 százalékra csökkent. A tendencia egy másik szempontból is kedvezőtlen fordulatot vett, mivel nemcsak a hazai kézben lévő állampapír-állomány, hanem a belföldi befektetők száma is kevesebb lett az elmúlt években. (Igaz ugyanakkor, hogy az év eleje óta a Kamatozó Kincstárjegy, az egy- és kétéves Kincstári Takarékjegyek és a Prémium Magyar Államkötvény állománya is gyarapodott.)

Borbély László András kifejtette: a hazai befektetők körében az értékesítés növelésére új terméket vezettek be, a Féléves Kincstárjegyet (FK), amelynek versenyképes árazást kívánnak „adni”, valamint az értékesítő hálózatot is erősebbé szeretnék tenni. Ez azonban nem nagyszámú új értékesítő hely nyitását jelenti majd, hanem az állam már meglévő hálózatát kívánják összekapcsolni.

A Népszabadság kérdésére a vezérigazgató-helyettes elmondta, hogy a Féléves Kincstárjegyekből a május elejei forgalmazás megkezdése óta az első héten 2,2 milliárd, a másodikon pedig 500 millió fogyott. Úgy tűnik, hogy a lakosság erősen kamatérzékeny, hiszen a FK kamata 7,5 százalék, míg ennél az éves futamidejű állampapírok magasabbak. Ugyanakkor az is igaz: a féléves lejáratú Diszkont Kincstárjegyek kamatánál kedvezőbb a FK mutatója. E mellett a Kamatozó Kincstárjeggyel egyelőre azért sem megalapozott az összevetés – ebből hetente 8-10 milliárdnyit visznek el –, mert utóbbit az országban mintegy 500, míg a FK-t összesen 19 helyen forgalmazzák.

Az idei devizakötvény-kibocsátással kapcsolatban kérdésünkre a vezérigazgató-helyettes nagyon szűkszavúan nyilatkozott: „a minisztérium ide vonatkozó álláspontját valljuk, azaz várjuk az IMF-megállapodás megkötését.”

A keddi nem túl szívderítő GDP-adat állampapírpiacra gyakorolt hatásaira kitérve megjegyezte: immár az unióban is azon a véleményen vannak, hogy az idei és a jövő évi hiány is 3 százalék alatt lesz. Amennyiben ezek megalapozottak lesznek és teljesülnek, akkor idén és jövőre is csökken az államadósság. Ez pedig vélhetően a hozamok csökkenését eredményezheti – jegyezte meg.