galéria megtekintése

Lajos után a pénzözön

3 komment


M. László Ferenc

Egy területen már sikerrel zárult Simicska Lajos kiszorítása: az egykori nagy hatalmú pártpénztárnok nem férhet hozzá az állami reklámpénzekhez. Az érdekeltségébe tartozó, az előző ciklusban taroló ügynökség másfél éve nem nyert közbeszerzést. Megnéztük, kik léptek a milliárdos helyébe. A haverok.

Tavaly felpörgött a kormányzati kampánygépezet, amely tévében, plakátokon, újságokban hirdette: a reformok működnek, a kormány megvédi az országot a migránsoktól. Az állami reklámpénzeket célzottan költötték el. A tévés piacon kizárólag a filmügyi kormánybiztos, Andrew G. Vajna tulajdonában lévő – a nézettségi versenyben harmadik helyre került – TV2-csoportnál és a közmédiában költött a kormány.

A miniszterelnöki tanácsadó Habony Árpád tavaly indult lapjai is jelentős állami „támogatásban” részesültek. A pénzeket azonban nem közvetlenül költi el a kormány, hanem ügynökségeket bíz meg üzenete eljuttatása céljából. Egy üzenetet nem akart reklámozni, ez Simicska Lajosnak szólt, ám igen egyértelműre sikeredett. A vállalkozó érdekeltségébe sorolt Inter Media Group (IMG) nevű ügynökség 2014 augusztusa óta nem nyert tendert.

 

Hiába jelentkeztek azóta Simicskáék a kiírásokra, nem jutottak többé megbízatáshoz. Pedig a kormány jóvoltából komoly referen­ciát tud cége felmutatni: az IMG az előző ciklusban az Orbán-kormány kedvenc médiaügynöksége volt, olyan kampányokat vitt, mint a rezsicsökkentés népszerűsítése vagy a Nemzetközi Valutaalap elleni reklámhadjárat. A kft. 2010 és 2014 között megtízszerezte az árbevételét. A „simicskátlanítás” hirtelen következett be, a 2014-es választások után még négy hónapig működött a fideszes gépezet, ami 2,6 milliárdos megbízást hozott még a nagyvállalkozónak, ám később a források már másfelé folytak. Az elmúlt két év közbeszerzési adatait feldolgozva megnéztük, kiknél költi a pénzét a kabinet az új, központosított kommunikációs rendszeren keresztül.

Ahogy az adatokból kiderül, olyan üzletemberek lettek a kegyvesztett oligarcha kiszorításának nyertesei, akik az előző négy évben is jó viszonyt ápoltak fideszes politikusokkal, de meg kellett húzódniuk a gazdasági hátországot kemény kézzel irányító Simicska árnyékában.

2014 óta a legnagyobb szeletet az állami reklámtortából a Network (korábbi nevén HG) 360 Kft. szelte ki. Összesen 4,9 milliárd elköltésére kapott megbízást. Ez tekintélyes összeg, ha figyelembe vesszük, hogy az előző ciklus időarányos részében az elnyert keret még „csak” 1,2 milliárd volt. A társaság 2011-es alapítása óta szinte csakis az állami megbízásokból él, hiszen az említett időszakban a teljes forgalma is 1,2 milliárd volt. Bár azt nem tudni, hogy az elnyert kereteket teljesen kimerítették-e, a fenti adat meglepő a tulajdonos, ­Csetényi ­Csaba kijelentése fényé­ben. A ­Magyar Időknek február végén ugyanis azt ­nyilatkozta: eddig többet dolgoztak a ­piac szereplőinek, mint az ál­lamnak.

Csetényit a sajtó rendszeresen Rogán Antal – kommunikációért is felelős miniszter – Pasa parki „szomszédjaként” emlegeti. Ezt a kormánypárti lapban kikérte magának, kijelentve: „minden al­kalommal nyílt tenderen nyertünk”. A kijelentést legalábbis árnyalja az a tény, hogy gyűjtésünk szerint az eddig elnyert 18 közbeszerzésből csak hat esetében volt nyílt eljárás, több tender felhívását az állam nem is tette közzé, csak meghívta rá a szereplőket.

Állami térerő, piaci logika

Annak kiszámítását, hogy érhet el a kormány minél nagyobb tömegeket, nem az állam, hanem erre szakosodott magánvállalkozások, a médiaügynökségek végzik. 2014-ben aztán megalapították a Nemzeti Kommunikációs Hivatalt (Nkoh), hogy ezzel is spóroljanak és haté­konyabban használják fel az adófi­zetők pénzét. Ez volt legalábbis a hivatalos indok. Ugyanakkor fideszes források már a hivatal létre­hozása előtt arról beszéltek, a központosítás célja az Orbán Viktorral a választások után szembefordult egykori pártpénztárnok, Simicska Lajos kiszorítása az állami pénz­osztásból. Tehát az Orbán–Simicska-háború miatt a kormánypártnak nemcsak a milliárdosnál maradt jobboldali médiát kellett pótolnia – részben állami pénzek segítségével –, hanem a kampányokért felelős ügynökséget is le kellett cserélnie. Ezt a feladatot százszázalékosan teljesítették.

A „háború” másik nyertese a Trinity és a Young and Partners alkotta csoport, amely számításaink szerint a választások óta 44 közbeszerzést, 1,54 milliárdnyi tendert nyert. Kuna Tibor, a tulajdonos Szijjártó Péter barátja, a külügyminiszter a 444.hu-nak tavaly azt mondta, még az első Orbán-kabinet idején kerültek kapcsolatba. Kuna egy tavalyi előadásában megemlítette, 2014-ben úgy tűnt, ő is a „háború” áldozata lesz, mivel ő vitte a Közgép kommunikációját. Végül lekerült róla a bélyeg: kormányzati forrásaink­ szerint ebben nem is Szijjártó, hanem a fejlesztési miniszter, Seszták Miklós játszott szerepet, aki felkarolta Kuna cégeit.

Szintén átvészelte a nehéz időket a Bell and Partners, amely a választások óta 1,8 milliárdnyi megbízást nyert az államtól. A társaság már az előző ciklusban is a győztesek oldalán állt, ám akkor még Simicska jóváhagyásával. A Bellnek is az segített, hogy a tulajdonos nemcsak az időközben ejtett üzletemberrel állt kapcsolatban, hanem más kormányzati szereplőkkel is. A Hvg.hu 2014-ben kiderítette, hogy Giró-Szász András miniszterelnöki tanácsadó a vagyonnyilatkozatában feltüntetett jachtját egy olyan cégtől szerezte, mely a Bellt alapító Viszkei András érdekeltségébe tartozik.

Jól szerepel a tendereken a Mindshare nevű amerikai hátterű ügynökség is. A Network és a Trinity mellett ez a cég jutott túl az első körön az NKOH 25 milliárdos keretösszegű pályázatán, azóta egymással versengenek a megbízásokért. Gyűjtésünk szerint a Mindshare eddig 1,26 milliárdnyi állami megbízást kapott. Sikere azért is meglepő, mert 2010 és 2012 között semmit nem nyert. Ez összefügghet azzal, az előző kormányok idején nyert tenderei miatt az új kabinet bizalmatlan volt a Mindshare-rel szemben, most viszont a kormányközeli üzletembereket némileg ellensúlyozva beválogatták. Csak a cikkünkben szereplő cégek megbízásait összeszámolva elmondható, hogy az állam ebben a ciklusban 10,8 milliárdot utalt ki kommunikációra.

Milliárdokat költöttek a menekültellenes kampányra, a plakátokból néhányat megrongáltak
Milliárdokat költöttek a menekültellenes kampányra, a plakátokból néhányat megrongáltak
Veres Viktor / Népszabadság

Az NKOH szerint jelenleg további 4,6 milliárd értékben folyik eljárás. Ez azt jelenti, hogy a hivatal 25 milliárdos keretéből még rendelkezésre áll 17,6 milliárd az idei évre, és láthattuk, nemcsak ebből költ az állam. Rá­adásul a költések visszafogásának az volt az egyik oka, hogy lassan épült ki a reklámokra igényt tartó új médiabirodalom is. Igaz, ez még mindig nem ér fel ahhoz a 84 milliárdhoz, amit 2010 és 2014 között, illetve ahhoz a 81 milliárdhoz, amit az előző ciklusban költött az állam.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető