Eleinte kizárólag a heti forgalmi átlagokat tette közzé, ami azért problémás, mert egy adott hónapon belül egy-egy kiemelkedő hét forgalma - ilyen volt az április eleji húsvéti hété - jelentősen módosíthat a teljes hónap heti átlagain. A kabinet a heti átlagokkal akarta igazolni, hogy a vasárnapi bezárás nem jelentett problémát a piacnak, sőt, a március közepétől életbe lépett tiltás után még nőtt is a forgalom. Most is így tesz:
"a pihenőnap hatálybalépés előtti 9 hét forgalmi átlaga alig haladta meg a 142 milliárd forintot, míg a hatálybalépés utáni 20 teljes hét átlaga már közel 160 milliárd forintot tett ki"
- írja közleményében az NGM, tekintet nélkül arra, hogy már korábban megírtuk: az állítással két súlyos probléma van.
Az egyik: a kormányzat az év eleji holtszezon heti átlagait vetette össze a húsvéti bevásárlószezon heti átlagaival, így nem volt nehéz valamiféle növekedést kimutatni a húsvéti szezon nyitányára időzített vasárnapi bezárás nyomán.
Ami ennél jóval súlyosabb: a múlt héten kiderült, hogy a kormányzat - azaz az ügyben érintett NAV és az NGM - elhallgatta, hogy az általuk közölt online pénztárgép adatok tartalmazták a vendéglátóhelyek és a szállásadók forgalmát is. Ezek az ágazatok vasárnap is nyitva lehetnek, sőt, a vasárnapi forgalom ezeken a helyeken kiemelkedő (ráadásul esetükben fokozottan érvényesül a szezonalitás, azaz, a nyári főszezon felé jelentősen megugrik a forgalmuk), ezért a kiskereskedelmi online adatokkal való összemosása súlyosan torzító lehetett.
A havi kiskereskedelmi forgalom 6-700 milliárd forintra tehető, és ehhez keveredett a vasárnap is nyitva tartó ágazatok 80-90 milliárd körülire becsülhető forgalma, ami vélhetően jelentősen tompíthatta a vasárnapi bezárás forgalomcsökkentő hatását.
Az NGM a közleményének legfurcsább része, hogy olyan állítással szemben is tiltakozik, amit lapunk soha sem közölt. "Nem igaz, hogy a kormány, illetve a NAV korábban olyan adatot szolgáltatott volna az online pénztárgépek kapcsán, amely csak a kiskereskedelmet érintette, hiszen ilyen „kiskereskedelemre szűrt" adattal az adóhivatal nem rendelkezik. A pénztárgép adatokban minden online kassza forgalmi adata szerepel; így például a boltban, a vendéglátásban, sőt még a pénztárgéphasználatra nem kötelezett, ám a nyugtaadás helyett pénztárgépet használó vállalkozóké is" - mondja az NGM. Cikkünkben sehol sem állítottuk az ellenkezőjét. Ellenben azt igen, hogy az NGM is elhallgatta azt, amit most harciasan bizonygat közleményében.
A közlemény további részében az NGM a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) becsléseivel igyekszik igazolni az online kasszák forgalmából kirajzolódó, szerintük kedvező tendenciát.
"A KSH legfrissebb jelentése is megerősíti, hogy a hazai kiskereskedelem már két éve folyamatosan erősödik, júniusban például több mint 6 százalékkal bővült az ágazat az egy évvel korábbihoz képest, de az első féléves adatok is hasonló mértékű növekedést mutatnak." Mindemellett a KSH jelentése szerint – amely már kizárólag a kiskereskedelemre szűkítve mutatja a forgalmat – idén áprilisban 5, májusban 5,4, júniusban már 6,2 százalékkal erősödött az ágazat az előző év azonos időszakához képest, míg az első félévben a növekedés üteme szintén meghaladta a 6 százalékot. Az elmúlt időszak adatai tehát világosan alátámasztják, hogy - annak ellenére, hogy sokan a forgalom visszaesésével riogattak a vasárnapi pihenőnap bevezetését követően - a szabályozás nem okozott forgalomcsökkenést, az emberek alkalmazkodtak a nyitva tartás változásához, a forgalom áttevődött a hét többi napjára."
Az NGM itt ismét sarkít és megvezeti a gyanútlan olvasót: mindenekelőtt az almát veti össze a körtével, azaz: az online pénztárgépek idén bevezetett, így előzmények nélküli, napi, tényleges forgalmi adatait, a KSH által becsléssel, az előző év azonos időszakához viszonyított időszakához képest kialakított indexeivel próbálja alátámasztani.
Mint az cikkünben is írtuk, a KSH valóban a pozitív forgalmi becsléseket tett közzé. Az NGM elhallgatja, hogy a KSH által megbecsült forgalmi indexekben egy sor olyan elem van - bázishatás, az online kasszák bevezetése nyomán bekövetkezett piacfehéredés - ami miatt még középtávon sem lehet biztosan kimutatni a vasárnapi bezárás tényleges hatását.
Például a tavaly a nemzeti trafikokba bevezetett online kasszák nyomán közel 30 százalékos lett a piacfehéredés, azaz ekkora, korábban szürkén, számla nélkül értékesített árumennyiség jelent meg hirtelen a semmiből a hivatalos statisztikában, ami alapján papíron úgy tűnt, mintha egy jókora fogyasztási robbanás következett volna be Magyarországon a trafikrendszer kialakítása után.
Cikkünkben arra mutattunk rá, hogy elképzelhetően nem olyan mértékű a bővülés, mint ahogy azt a kormány a trükkösen tálalt online pénztárgép adatok alapján állítja. Cikkünkben hivatkoztunk például a blokkk.com szakportál észrevételére, hogy ugyan bővült a piac, ám nem olyan mértékben, mint a korábbi években, így az online kasszák adataiból kitűnik, hogy februárhoz képest májusra lelassult a szezonális piacbővülés, azaz elképzelhető, hogy a húsvéti szezon és az azt követő hetek forgalma jóval nagyobb lett volna a vasárnapi bezárás bevezetése nélkül.
Az ügy tisztázását megkönnyítené a kizárólag a kiskereskedelmi kasszák forgalmát tartalmazó adatok közzététele, azonban az NGM közleménye most is azt bizonygatja, hogy a NAV-nál "nincsenek ilyen adatok", ami némileg életszerűtlen. Meglehetősen furcsán hat ugyanis, hogy az adóhivatal egy ilyen egyszerű különbségtételt (elkülöníteni a vendéglátóhelyektől és szállásadók kasszáinak az adatait a kiskereskedőéktől) az online kasszásításnál ne tudott volna beépíteni a rendszerbe, ha akar.
