Kartelleztek az útépítőcégek a 2001-ben és 2002-ben kiírt fővárosi útépítési munkák elnyerése érdekében – idézi a Kúria döntését a Gazdasági Versenyhivatal (GVH). A szervezet még 2005-ben tárta fel a versenykorlátozó megállapodást, ami miatt nyolc vállalkozásra összesen 593,9 millió forint bírságot szabott ki.

A GVH 2004. március 25-én hivatalból indított versenyfelügyeleti eljárást annak megállapítására, hogy a Fővárosi Önkormányzat 2001-ben és 2002-ben kiírt nyílt közbeszerzési eljárásai (összesen 33 projekt) során a pályázatokon résztvevő egyes vállalkozások versenykorlátozó magatartást tanúsítottak-e.

A GVH az összejátszásban résztvevő két vállalkozás igazgatósági tagjának személyes feljegyzései és nyilatkozatai alapján megállapította, hogy az elmarasztalt cégek előzetesen felosztották egymás között, melyik pályázó melyik tendert nyeri meg. Eszerint rögzítették azt is, hogy alvállalkozóként egymást részesítik előnyben. A feltárt tényállás szerint 2001-ben a versenysértő magatartás - kettő kivételével - valamennyi tenderre kiterjedt, míg 2002-ben a vállalkozások a meghirdetett pályázatok egyharmadáról egyeztettek.

A GVH ezért 2005 szeptemberében megállapította, hogy a Betonút Rt., a Strabag Rt., az EGÚT Rt., az Alterra Kft., a Hídépítő Rt., a Mélyépítő Kft., a Mota Rt. és a Swietelsky Kft. a verseny korlátozására alkalmas magatartást tanúsítottak. A kartell tevékenysége a Fővárosi Önkormányzat által 2001. és 2002. folyamán kiírt 19 út- és műtárgy-felújításra vonatkozó közbeszerzési pályázatban volt tetten érhető.

Az ilyen típusú kartell az Európai Unió versenyjogi gyakorlata szerint is a legsúlyosabban szankcionálandó versenykorlátozások közé tartozik, mivel közvetlenül és alapvetően torzítja a források hatékony elosztását, és árfelhajtó hatású.

A jogsértés miatt a Strabagra 182,6 millió, a Hídépítőre 182,5 millió, az EGÚT-ra 74,7 millió, a Betonútra 68 millió, a Mélyépítőre 32,4 millió, a Motára 29,5 millió, a Swietelskyre 17 millió, az Alterrára pedig 7,2 millió forint bírságot szabtak ki.

A GVH tekintettel volt arra is, hogy a jogsértés közpénzek felhasználását érintette, így annak hatása fokozottan sértette a társadalmi érdekeket.

A döntés ellen az érintett vállalkozások keresetet nyújtottak be. 2010-ben a Fővárosi Bíróság elutasította a keresetüket, a Fővárosi Ítélőtábla helybenhagyta az elsőfokú ítéletet, 2012 elején pedig a Kúria is fenntartotta hatályában a jogerős ítéletet.

Kapcsolódó cikkek: Hónapokig vizsgálja a banki kartellgyanút a GVH | A hazai útépítők a legnagyobb kartellezők | Versenyvizsgálat a Mol ellen | Milliós jutalom az informátornak | Milliárdos bírság két kartellező útépítőnek