A cégvezetés nem látja sötétnek a jövőt
Fotó: Fejér Gábor - Meglepetésre októberben és novemberben is üzemi szinten nyereséges volt a Malév. Tartós lesz a fordulat, vagy csak átmeneti a javulás?

- Hosszabb folyamat eredménye az, hogy az utolsó negyedévben javuló eredményeket mutat a Malév. Ez nem egy hirtelen jött, rövid siker, hosszabb távon működőképes struktúrát és modellt dolgoztunk ki. Világosan látszik, hogy nagyobb odafigyeléssel és okosan a meglévő hálózatot is lehet nyereségesen működtetni.

Minden országban más stratégiával kell fokozni az eladásokat. Milánóban az online értékesítés működik, míg Odesszában az utazási irodákon van a hangsúly. Egyenként fel kellett mérni a piacokat és az igényeket, majd ehhez mérten kellett kialakítani a megoldásokat, ami sok időt vett igénybe. Ezek máshol már jól működő, bevált kereskedelmi eszközök voltak, tehát nem „feltaláltunk”, hanem egyszerűsítettünk és olcsóbbá, hatékonyabbá tettük a kereskedelmi csatornákat.

- Hogy csinálták?

- Kerültük az elhamarkodott, meggondolatlan lépéseket. Megvizsgáltuk, miért nem működik az adott piac, és az általuk támasztott igényeknek próbáltunk megfelelni. Például a Benelux államokon belül is szegmentáltunk, mert kereskedelmi szempontból nagyon különböző területek vannak, ezt korábban nem vettük számításba. De különbözik Anglia és Írország is. Angliában a szerződött partnerek számát növeltük, míg az ír piacon, ahol az online foglalások aránya eléri az 50 százalékot, az online ügynökségekkel kötöttünk mindkét fél számára előnyös szerződéseket. Az eredmények magukért beszélnek, s a kerozinár egy éven belüli 32 százalékos emelkedése ellenére is pozitívba fordítottuk a működést.

Limburger Lóránt, a Malév megbízott vezérigazgatója
Fotó - Malév - Mit mutatnak a számok?

- Október hosszú évek óta az első nyereséges hónapunk volt (üzemi szinten), hétmilliárd forinttal növeltük a bevételt az utolsó három hónapban tavalyhoz képest, ami átlagosan harmincszázalékos javulás. Az utasszám tizenhat százalékkal emelkedett, ami azt jelenti, hogy sikerült a drágább jegyek arányát növelnünk az eladásokban. Mindeközben a kapacitás hat százalékkal nőtt, ennyivel kínálunk több helyet. Ma már a légitársaságok az online értékesítésre teszik a hangsúlyt, a Malév viszont e téren eddig nem tudott meggyőző eredményt felmutatni. A 2011-es tervünk e téren tizenötmilliárd forint, ami húszszázalékos növekedés, s ezt biztos, hogy el is érjük. Innen kell tovább fejlődni.

- Egy tavaly készült jelentés szerint a Malév kereskedelmi és partnerhálózata igen gyenge. Egyetért a megállapítással?

- Nem dolgom a múltat firtatni, de a működésünk e téren az elmúlt évben radikálisan átalakult. A külföldi irodák bezárása egyértelműen alacsonyabb működési költségeket és hatékonyabb működést eredményezett. A kereskedelmi hálózat optimalizálása folyamatos, és jövőre is a megkezdett utat folytatjuk.

- Elképzelhetőnek tartja, hogy a Malév, vagy egy új nemzeti légitársaság valaha is nyereséget termeljen ekkora méretben?

- A fentiek egyértelműen bizonyítják, hogy a válasz igen. Amit elértünk, az nem véletlen, hanem egy kemény és tudatos munka eredménye. Jó irányba haladunk, és az idő bennünket fog igazolni. De le kell szögeznem, hogy hosszú távon az elmaradt beruházások és pénz nélkül a kiélezett versenyben nem lehet helytállni, tehát az előttünk álló egyetlen lehetséges út a növekedés.

- Az elmúlt négy évben 120 milliárdról 90 milliárd forintra esett a bevétel. Mennyi lesz az idén?

- A vállalat 2008-ban 124 milliárdos bevételt ért el, de akkor még voltak hosszú távú járataink, közlekedtek a 767-esek. 2010-ben 90 milliárd volt a mélypont, idén a várakozások szerint ennél közel tíz százalékkal több lesz a bevétel, tehát nem lesz messze a százmilliárdtól.

- Hiába nyereséges azonban üzemi szinten a Malév, ha a pénzügyi kötelezettségek a mélybe húzzák az eredményt. Ön szerint megmenthető még a Malév?

- A Malévra szüksége van Magyarországnak, s ezt a tulajdonost képviselő Fellegi Tamás fejlesztési miniszter is kijelentette a napokban. A feladatunk most az, hogy szemben az elmúlt időszak folyamatos kudarcaival, bebizonyítsuk, hogy a Malév tud jól, nyereséget termelve is működni, csak megfelelő módon kell működtetni.

- Nem kellene ehhez előbb levenni a múlt örökségeit a cég válláról?

- A múlt öröksége, melyet a most kiadott Fehér Könyv egyébként jól összefoglal, a helyenként szakszerűtlen vállalatvezetés és nem megfelelő korábbi tulajdonosi hozzáállás súlyosan terheli a Malévet, ezektől mind meg kellene szabadulni ahhoz, hogy a bevételeinket ne vigye el. Sokkal könnyebb lenne az életünk, ha nem kellene a privatizációhoz kapcsolódó hiteltörlesztéseknek eleget tennünk.

Ami a költségcsökkentést illeti, meggyőződésem, hogy van még további lehetőség, de a fókusz most a bevételek növelésén van. A működési, üzemelési költségek 2009-től folyamatosan csökkennek, de van még néhány terület, ahol le lehet faragni. Ezeknek is eljön az ideje, amikor már rajtunk kívül álló kötöttségek nem szorítanak bennünket kényszerpályára. A jelentősebb mértékű költségcsökkentéshez azonban most már beruházásokat kell eszközölni, mint az integrált vállalatirányítási rendszer, a menetrend- és bevételtervező programok.  

- Nem lenne egyszerűbb a Malév tevékenységét újraszervezni egy új légitársaságban, mint történt az például a Swissair vagy a Sabena esetében?

- Én nem erre kaptam megbízást, hanem a Malév sikeres működtetésére és fenntartására. Kollégáimmal bebizonyítottuk, hogy a Malév működőképes légitársaság lehet, s akárhogy is dönt a tulajdonos a folytatásról, ez a modell hatékonynak bizonyult. 

- Ha mégis ez a forgatókönyv valósulna meg, a Malév beszállítóinak van mitől félniük?

- A híradások szerint a kormány és a szaktárca egyértelműen elkötelezett a nemzeti légitársaság fenntartásában, és minden szükséges intézkedést megtesz a Malév folyamatos működtetése érdekében. A szakmai befektetőkkel zajló tárgyalások eredményes lezárásáig így a vállalat zavartalan feladatellátása megoldott, partnerei, beszállítói és utasai érdekei nem sérülhetnek sem most, sem a jövőben.

- A versenytársaik szerint a cég beszállítói és az érdekképviseletek privilégiumai kódolják a magas költségszintet. Lehet ezeken változtatni?

- A Malév ma már nem egy pénzszivattyú. A beszállítói szerződéseket folyamatosan felülvizsgáljuk, és mindent megteszünk, hogy a meglévőknél előnyösebb megállapodásokat kössünk. Mindenkinek szembe kell nézni a piaci realitásokkal, az érdekképviseleteknek is, s úgy érzékelem, teljes vállalati szinten ez a törekvés.

- Vannak olyan jelentkezők, akik átvennék a Malév szerepét, de nem hálózati légitársaság formájában, s nem a Budapesten átszálló utasokra koncentrálnának. Mit gondol erről? 

- Az elemzések szerint a Malév megszűnésével mintegy 13 ezer járatpár tűnne el, azaz a konkurencia egyáltalán nem, vagy járatritkítással pótolná a kieső szolgáltatásokat. A jelenlegi 45 Malév-desztinációból 23-ra várhatóan nem lépne be új szereplő, ezzel 19, javarészt a magyar befektetői kapcsolatok szempontjából kiemelt területeken lévő város közvetlen elérhetősége teljesen megszűnne, köztük balkáni, erdélyi, közel-keleti és skandináv célpontok. Budapest versenyképességét egyértelműen hátrányosan érintené a Malév kiesése. Ha csak részben vennék át a Malév szerepét, az a Budapest Airport működésére is nagyon kedvezőtlenül hatna.

- Milyen irányban lehetne javítani a szolgáltatások színvonalát?

- Jövőre folytatni kívánjuk a megkezdett utat és további finomhangolással még eredményesebb működést szeretnénk elérni. Az idei év az online fejlesztések éve volt, és jövőre is tartogatunk meglepetéseket. Célunk, hogy a menetrendben jobban kiszolgáljuk az utazó közönséget és költséghatékonyan a kereslethez igazítsuk a szolgáltatásainkat.

Kapcsolódó cikkek: Kirobbanó légiforgalom Budapesten | Átadták a SkyCourt-ot a Liszt reptéren | Megállapodtak, nem lesz pilótasztrájk! | Újabb állami milliárdok a Malévnak? | Egyelőre nem repül a légi irányítók vezére