Kötvénymumus: nem sok sikersztorit ismerünk
A két nagy reménység, a Business Telecom és az E-Star befektetői megégették magukat, vagy jobb esetben pereskedés és fenyegetőzés révén kapták meg pénzüket a kötvény lejáratakor. A két vállalat megremegése egyedi okokra vezethető vissza, de abban hasonlít a két történet, hogy mindkettő rettenetesen kifeszítetten működött. Az E-Start komolyan megingatta, hogy legnagyobb ügyfelei, az önkormányzatok – köztük Hódmezővásárhely is – nem voltak hajlandók kifizetni a számláikat, ami nagy csapás volt a cégre. Emellett az is igaz, hogy az alternatívenergia-cégnek nem voltak tartalékai efféle esetekre, az anyagi kifeszítettség pedig oda vezetett, hogy végül nem tudta kifizetni a lejárt kötvényeket. A történet szerencsésen zárult, mert a cég megmaradt, a kötvényesek pedig az eredeti befektetésük nagyjából felét visszakapták a csődegyezség során.
A Btel is volt gödörben, de sikerült kimásznia btel.hu |
A Btel forradalmasítani akarta a távközlési piacot, kötvényeiért 2011–2012-ben 14 százalék feletti hozamot ígért – ekkor az alapkamat hat és hét százalék között mozgott –, ám a cég nem tudta kitermelni. A türelmüket vesztett kötvényesek perrel fenyegetőztek, a jegybank brutális bírságokat vágott a céghez, amely bevallotta, hogy esetenként kamu adatokkal próbálták hűteni a kedélyeket. A cégről egyelőre új információ nincs, vagyis működik.
Van még vállalati kötvénye a Reálszisztémának, a cég a napokban adott ki közleményt, hogy náluk minden a legnagyobb rendben működik. Szintén vannak kötvényei a mezőgazdasági gépekben utazó Axiál Zrt.-nek, pechjére az ő kötvényeit a felszámolás alá került Hungária Értékpapír Zrt. forgalmazta.
Vállalati kötvényeket hirtelen felindulásból nem nagyon éri meg vásárolni, mert vagy irreális kockázatot fut a befektető, vagy csalódást okoz majd a mamutok értelmezhetetlen hozama. Több alapkezelő forgalmaz olyan alapot vagy alapok alapját, amelyben hangsúlyosak a vállalati kötvények. Ezek összességében kisebb kockázatot hordoznak, hiszen egy alapban mindig többfajta termék van, vagyis még akkor sem kerül veszélybe a befektetés, ha az egyik vállalat rosszul muzsikál – persze bukni lehet azért ezeken is. Ráadásul az alap kezelője nagyobb biztonsággal is válogat az ajánlatok között. Vállalati kötvényalapja van az Aberdeennek vagy a Budapest Banknak is.
Az MNB azt javasolja, vonják össze az Országos Betétbiztosítási és a Befektetővédelmi Alapot. Így a kifizetések egyaránt gyorsan és könnyen mennének. Emellett a Beva kártalanítási küszöbét is felemelnék húszról százezer euróra. Az uniós irányelv csak a minimumszintet írja elő, ettől el lehet térni. A jegybank már összeállított egy csomagot a szigorítandó szabályokról, a kormány egyelőre nem méltatta ezeket a nyilvánosság előtt.