„Jellemzően 5-20 százalékkal emelkedtek az árak tavalyhoz képest. Ennél nagyobb mértékű – akár 30-40 százalékos – növekedés történt Budapest külső és olcsóbb pesti kerületeiben, Miskolcon és Sopronban is. Az V. és VI. kerület, Győr, Szeged és Pécs nem drágult” – tudtuk meg Soóki-Tóth Gábortól, az Otthon Centrum elemzési vezetőjétől.
 |
Fontos döntés, jelentős költség
Lénárt Márton |
A használt téglalakások bérleti díja most négyzetméterenként 3000 forint körül alakul. Az V. és a XIII. kerületben átlagosan 3200 forintot kell fizetnie a bérlőknek, a legdrágább pedig jelenleg a II. kerület, 3400 forinttal.
A panelek négyzetméterre eső díja Budapesten 2000- 2500 forint, a vidéki városokban 1000-1500 forint, azaz 5-10 százalékkal több, mint tavaly. A legdrágább Sopron, ahol a négyzetméterenkénti 2000 forintot is meghaladja a bérleti díj, a többi egyetem városban – Miksolcon, Szegeden, Szolnokon, Keszthelyen vagy épp Gödöllőn – 1500 forint a díjszint, ám Pécsett vagy Szegeden még ennél is olcsóbb albérletekkel is találkoztak az Otthon Centrum hálózatának munkatársai.
„Még egyáltalán nem késő elkezdeni keresni, érdemes azonban számolni azzal, hogy a fővárosban gyorsan elkelnek a belvárosi kislakások, aztán pedig szinte csak 80-100 négyzetméteresek maradnak, ahová több diáknak kell együtt költöznie” – hívta fel a figyelmet Soóki-Tóth Gábor, aki szerint egyébként is az a jellemző, hogy a fiatalok nem egyedül laknak. Annál is inkább, mert a legtöbb albérlet rezsivel és már járulékos költségekkel Budapesten minimum 100 ezer forintba kerül havonta, ami egy egyetemistának általában nem megfizethető.
Részben ezért választja egyre több szülő azt a megoldást, hogy az albérleti költség évekig tartó finanszírozása helyett inkább beruház. A XI. kerületben az egyetemi városrészek körzetében például a gyereküknek lakást vásárlók adják az egyik legjelentősebb vásárlói csoportot.
Ez a gyakorlat vidéken is jellemző, hiszen a betéti kamatok – ezzel párhuzamosan a hitelfelvétel költségei is – rekordmélységben vannak, az ingatlanárak pedig az ország legtöbb régiójában emelkednek.
Dolgozók gáncsolják a tanulókat
„Az egyetemeken, főiskolákon az igények továbbra is jelentősen meghaladják a központi képzésekhez tartozó kollégiumi kapacitásokat, ráadásul az elsőévesek csak július végén értesülnek a felvételi eredményről, holott augusztus elején már rendkívül nehéz bérleményt találni” – hívta fel lapunk figyelmét Gulyás Tibor, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke, aki szerint most a pezsgő munkaerőpiac is nehezíti a diákok dolgát. Az év minden időszakában eleve problémás az albérlet keresés például az ország nyugati részén, így az ott fekvő egyetemvárosokban, Győrött, Sopronban is. A diákoknak pedig ebbe a versenybe kell beszállniuk.
A felsőoktatási hallgatók kiadásai között egyébként a legnagyobb tétel a lakhatás. A kollégisták közel harmadannyiért tudják biztosítani lakhatásukat, mint azok, akik máshogy oldják meg ezt. Egy nem kollégista tanuló a HÖOK adatai szerint átlagosan 30 ezer forintot költ albérletre (ez a teljes havi büdzsé negyede), míg egy kollégista alig több mint 13 ezret (azaz büdzséje 36 százalékát).
A bérleti díjak alakulásáról a HÖOK-nak saját számításai nincsenek, a statisztikák alapján azonban úgy tűnik, a vidéki városokban és a kevésbé felkapott kerületekben évről évre 20-30 százalékkal emelkednek az árak, a frekventál részeken azonban ennek dupláját is tapasztalták az elmúlt időszakban. Az ingatlanpiaci előrejelzései sem kedveznek az albérletkeresőknek, ez a tendencia ugyanis várhatóan folytatódni fog.
A HÖOK felhívja a figyelmet arra is, hogy az interneten sok olyan ellenőrizetlen, megbízhatatlan szolgáltatás is található, ami megkárosíthatja a lakhatási megoldás hiányában kétségbeesett hallgatókat. Egyes felsőoktatási intézményekben éppen ezért már működnek olyan egységek, amelyek feladata például a non-profit albérletközvetítés. A HÖOK azt is javasolja a diákoknak, hogy mindenképpen jelentkezzenek be a bérleménybe, ez ugyanis megkönnyíti az ügyintézést az adott településen.
Albérleti kisokos
► A bérleti szerződésben tisztázni kell, hogy mire használható fel a kaució, illetve ha ebből a tulajdonos felhasznál egy bizonyos összeget – például rezsihátralék törlesztésére –, akkor azt vissza kell tölteni a szerződésben meghatározott összegre. Manapság már nem jellemző, de kamatot is lehet kérni a kaucióra, ennek mértékét szintén rögzíteni kell a szerződésben.
► Érdemes azt is eldönteni, hogy a közüzemi órákat átírják-e a bérlő nevére. Ha igen, akkor az illető nem tud tartozást felhalmozni, vagy a szolgáltatónak tőle kell behajtania a pénzt, nem a tulajdonostól – utóbbi így megszabadul egy potenciális és költséges veszélytől, amivel a bérbeadás jár.
► A bérleti szerződést egyre gyakrabban foglalják közjegyzői okiratba, így vitás esetben a problémás bérlő azonnal kiköltöztethető, nem kell bíróságra menni. A dokumentum költsége általában a bérlőt terheli, de ez megegyezés kérdése.
► Az interneten találhatók bérletiszerződés-minták, de ezt érdemes kiegészíteni mindennel, amiről a felek szóban megállapodtak, például a hatályról, a szerződés felmondásának lehetőségéről, a felmondási időről, a súlyos szerződésszegés eseteiről, arról, mit tartalmaz a bérleti díj, és minden egyéb jogról és kötelezettségről.
► Ami az adózást illeti, a bérlőt nem terheli semmilyen kötelezettség, a bérbeadó pedig – ha magánszemély – választhat: kér adószámot vagy nem. Az adó kiszámításához a jövedelmet kell meghatározni. Ha van igazolható költsége, akkor azt a bérbeadó levonhatja a bevételből, ha viszont nincs, jövedelemnek a bevétel 90 százaléka számít. Ezután kétféle terhet kell fizetni: a személyi-jövedelemadó 15 százalék, az egészségügyi hozzájárulás pedig alapesetben 14 százalék.
