Kapnak pénzt a görögök, ha teszik a dolgukat
Egyelőre a tavaly májusban Athén számára megnyitott 110 milliárd eurós hitelkeret következő részéről, 12 milliárd euróról van szó, de a hajnalban kiadott közlemény szerint készül az újabb hitelcsomag is, és Görögország további finanszírozásában önkéntes alapon részt vehetnek a magánbefektetők is, továbbá a privatizációs bevételekre is szükség lesz.
Az elhúzódó vasárnapi egyeztetésen megjelent az új görög pénzügyminiszter, Evangelos Venizelos, ám az athéni parlament egészen keddig vitatja a megszorító csomagot, amelyet az eurózóna tagországai és az IMF szakértői követelnek Görögországtól, s amely ellen vasárnap is tömegek tüntettek. Hétfőn Brüsszelbe várják George Papandreu görög kormányfőt, aki a görög törvényhozásban azzal érvelt vasárnap, hogy a politikai széthúzásnak súlyos ára lehet, katasztrofális csőd, netán a kilépés az eurózónából. Ennek hatása pedig súlyosabb lehet, minden szerkezeti átalakításnál és reformnál.
Néhány napja egyébként Olli Rehn pénzügyi biztos lényegében bejelentette, hogy vasárnap este eldöntik, hogy Görögország megkaphatja a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által is már jóváhagyott kölcsönrészlet folyósítását.
A valutaövezetben már hetek óta heves és megosztó, a piacokat is zavarba ejtő viták tárgya, hogy a gyakorlatilag csődben lévő, azaz tartósan fizetésképtelen Görögországot miképpen finanszírozzák a következő években, mert a szavazópolgárok egyre több tagországban nézik egyre nagyobb gyanakvással a fejleményeket. De a csőd beismeréséről szó sem lehet, mert a kormányok attól tartanak, hogy amit a Lehman Brothers bukása okozott az Egyesült Államokban, azt most Görögország összeomlása megismételné Európában. Ennek kezelésére már sem pénz, sem energia nincs.
Erre az eshetőségre is utalt még pénteken Berlinben Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy francia elnök, akik egyben közös álláspontra jutottak az európai Központi Bankkal (EKB), hogy a magánbefektetők csak önkéntes alapon vehetnek részt a lejáró görög állampapírok megújításában. Az EKB által elutasított részleges átütemezést követelő Berlin azonban így is megkapta, amit nagyon akart, hogy a görög állampapírokból bevásárló befektetőket vonják be, máskülönben a Bundestag nem szavazna meg újabb hitelt Athénnak. Ám Jean-Claude Juncker, az euróövezeti pénzügyminiszteri csoport luxemburgi elnöke bírálta az újabb német-francia alkut, s azt mondta, hogy az EU a tűzzel játszik, amikor a magánbefektetők részvételéről ötletel.
A bökkenő az, hogy a hitelminősítők minden bizonnyal kihirdetnék a görög csődöt, ha a bankoknak és az intézményi befektetőknek veszteséget kell elkönyvelniük, ha a megoldás fizetésképtelenségre utal. S ekkor az EKB nem fogadhatná el a görög állampapírokat fedezetként, s ezzel a görög bankrendszert sodorná az összeomlás szélére. Az európai jegybank eleve egyértelművé tette, csak önkéntes alapon vehetnek részt a befektetők a megoldásban, amely nem okozhat „fizetésképtelenségi eseményt” a piacokon. De a jelenlegi kiélezett helyzetben elég nehéz meghúzni az önkéntes és kötelező részvétel határát.
A vasárnap megkezdett eszmecsere hétfőn egész nap folytatódik, s délután a huszonhetek pénzügyminiszterei is üléseznek, más témákról is tárgyalnak. Most már egyértelmű, hogy csak július 11-re, a pénzügyminiszteri tanács következő ülésére körvonalazódhat az új terv, hogy szeptembertől hogyan finanszírozzák tovább Görögországot, az eredetileg tervezett 2012 helyett egészen 2014-ig.. A görög kétéves államkötvények hozama a napokban már elérte a harminc százalékot, vagyis piaci megméretésről szó sem lehet.
Athénnak 2014-ig hozzávetőlegesen 170 milliárd euróra lenne szüksége, ebből több mint százmilliárdot fedezne a tavalyi kölcsönből még folyósítható rész és a tervezett új uniós és valutaalapi hitel, s harminc-harminc milliárdot a privatizációs bevétel és a magánbefektetők önkéntes vállalása a lejáró kötvények továbbgördítésére.
