galéria megtekintése

Így pusztul el az önkormányzatiság

Az írás a Népszabadság
2015. 03. 13. számában
jelent meg.


F. Szabó Emese
Népszabadság

Az önkormányzatok java alig szerez saját adóbevételt, kevesebb mint ötszáznak sikerül százmillió forintnál többre szert tennie. A gépjárműadóval trükköző települések a segélyekre adott támogatásoknál komoly előnyt élveznek.

Nem hoz majd megváltást az önkormányzatok tömege számára a nemzeti ünnep. A szabályok szerint március 15-e egy sor helyi adó előlegfizetésének határideje, így eddig kell iparűzési adót, gépjárműadót és építményadót fizetni – felét most, felét pedig szeptember közepén. Elvileg a helyi adótörvényben meghatározott adókból hivatottak a helyhatóságok finanszírozni működésüket, ezt a bevételt pedig az állam is kiegészíti.

Valójában az önkormányzatok jelentős része nem tud érdemi adót beszedni, vagyis működése teljes egészében az államtól függ: támogatás és visszaosztott jövedelemadó határozza meg működésüket. Ennek fényében az önkormányzatiság intézménye is erősen kérdéses.

A Waberer’s nem trükközik. Budapesti telephelye az önkormányzatnak is szépen hoz
A Waberer’s nem trükközik. Budapesti telephelye az önkormányzatnak is szépen hoz
Koszticsák Szilárd / MTI

 

A Magyar Államkincstár adatai alapján 2013-ban – ez a legfrissebb gyűjtés – a teljes helyi adóbevétel 656 milliárd forint volt, ez összehasonlításképpen nagyjából fele a teljes évi áfabevételeknek. Ennek legnagyobb része iparűzési adó, s százmilliárd forint feletti még az építményadó.

Nehéz megállapítani, mekkora bevétel számít már tényezőnek, hiszen jellemzően a nagyobb bevételt nagyobb városok szedik be, ahol a lakosság száma is magasabb, így a helyi költségvetés is nagyobb. Valamilyen határ mégis húzható, aligha lehet elegendő egész évre tízmillió forintnál kisebb összeg, bármekkora is legyen a település. Az önkormányzatok feleennyi bevételt sem tudtak beszedni, esetükben gyakorlatilag értelmezhetetlen az önkormányzatiság saját bevétel hiányában. Érdemi bevételt – 100 millió forintot – azonban nagyon kevés település tudott beszedni: kevesebb mint 500. A milliárdos határt pedig százan sem tudták teljesíteni.

Jóllehet a fő bevételi forrást az ipar jelenti, számos helyhatóság próbálkozik alternatív megoldással: az iparűzési adót nem kell megfizetni, az nulla százalék, helyette viszont más adónemekből bejön egy kövérebb összeg. Tipikusan a nagy járműparkkal rendelkező cégek megszerzése itt a cél, amelyek a településre költözve – papíron ideteszik a székhelyüket – hozzák a gépjárműadót. A nullaforintos iparűzési adójú települések közül a legtöbb gépjárműadót Csomád szedte be, 130 millió forintot. Szép bevételt szedett még be Nagypáli, 65 milliót, és Komlóska is, 52 milliót. Összesen tíz település szedett be így több mint húszmilliót, a tízmilliós határ felett pedig húsz falu teljesített. Hozzá kell tenni, hogy több településen a magánszemélyek kommunális adója legalább akkora bevételt hozott, mint a gépjárműadó, de azért nem ez a jellemző.

A gépjárműadóval kapcsolatos trükközés azért lehet problémás 2015-től kezdve, mert az állam a segélyezésre szánt támogatásnál az egy lakosra jutó iparűzésiadó-bevétel szerint differenciál, minél kisebb ez az összeg, annál nagyobb az állami hozzájárulás. A gépjárműadós települések mind megkapják a legnagyobb támogatási összeget, miközben Csomád a 130 milliós adóbevételével az 500 legtöbb adóbevételt beszedő település között van. Csomád maximális támogatást kap, míg a szomszédos Őrbottyán, hasonló adóbevétellel kevesebbet, mert 45 milliós iparűzésiadó-bevétele is volt.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.