Argentína viszont nem akar fizetni a „renitenseknek”, mert akkor a többiek is joggal követelhetnék ugyanezt, ami teljes fizikai-pénzügyi csődöt eredményezne. A több mint tíz éve zajló jogvitában eljáró New York-i bíró, Thomas Griesa a felperesek javára döntött, s elrendelte, hogy száz százalékon fizessék ki őket, s amíg ez nem történik meg, Argentína más kötvénytulajdonosoknak sem fizethet egyetlen centet sem.
 |
Kirchner elnök asszony integet híveinek a Buenos Aires-i elnöki palota balkonjáról, azt üzenve, hogy a csődön túl is van élet
Marcos Brindicci / Reuters |
Ezért egy 29 milliárd dolláros kötvényállomány után esedékessé vált 539 milliós kamatfizetést sem tudott határidőre teljesíteni az ország, noha a pénz rendelkezésére állt. A pereskedő fedezeti alapok másfél milliárd dollár értékű kötvényportfólióval rendelkeznek. Joggal merülhet fel a kérdés,miként lehet, hogy Argentína sorsát egy amerikai bíró pecsételi meg. A válasz egyszerű: a kötvények 2005-ben és 2010-ben történt cseréjekor az argentinok elfogadták, hogy vitás kérdésben a kötvényvásárló országának a bírósága járjon el.
Az ügyet a washingtoni diplomácia sem nézi jó szemmel. Griesa bíró hatásköre megengedhetetlenül nagy ebben az ügyben, s az ítélet aláássa az Egyesült Államok külkapcsolatait. A Nemzetközi Valutaalapnál is Griesa felelősségét említik abban a vonatkozásban, hogy verdikjével felbátoríthatja a kötvénytulajdonosokat az államadósság újabb újratárgyalására, az eddiginél kedvezőbb feltételek kicsikarására, s nemcsak Argentínában, hanem a hasonló helyzetben lévő országokban is. Olivier Blanchard a szervezet vezető közgazdásza szerint ez globális kockázatokat rejt magában.
Mindenki abban bízik, hogy mihamarabb felmelegítik a tárgyalásokat, és kompromisszumra jutnak a felek. Konstruktív javaslatok is születtek az ügyben: argentin magánbankok 250 millió dolláros garanciát nyújtanának a fedezeti alapoknak annak fejében, hogy Griesa bírónál érjék el a korlátozások év végéig történő feloldását, hogy a többi hitelező a pénzéhez juthasson, miközben az érintettek tárgyalóasztal mellett kereshetik tovább a megoldást.
Szó van arról is, hogy nemzetközi terepen mozgó befektetési bankok (köztük a Citigroup és a JP Morgan) megvásárolják az amerikai fedezeti alapok követeléseit, tekintettel arra, hogy sokat veszthetnének akkor, ha a csődbiztosítást kötött kötvénytulajdonosok úgy döntenek: érvényesítik jogaikat. Ehhez előbb az kell, hogy a csődkifizetések elrendeléséről döntő nemzetközi szervezet (ISDA) is fizetésképtelenné nyilvánítsa Argentínát. Ez tegnap meg is történt. A csődbiztosítással érintett kötvények teljes állománya nagyjából egymilliárd dollárra rúg.
Egy elhúzódó csődhelyzet a GDP egy százalékpontos csökkenését és a recesszió elmélyülését eredményezheti az idén, de Cristina Fernandez de Kirchner elnök újraválasztási esélyeit is lenullázhatja a jövőre esedékes választáson. Roberto Sifon-Arevalo, az S & P latin-amerikai adósminősítési vezetője szerint csodát egy gyors kiegyezéstől sem lehet remélni, az argentin gazdaság alapvető problémáit ez önmagában nem orvosolja. A The Wall Street Journal által megszólaltatott szakértők szerint a csőd vélhetően megáll Argentína határainál, mert a 2001-es államcsőd kapcsán a hitelezők alaposan megégették magukat.
Az ország külső – piaci – finanszírozási forrásokra nem számíthat, főképp azután, hogy az S & P után a Fith Ratings és a Moody’s is a csődkategóriába sorolta át a dél-amerikai ország adósminősítését.
