Kitartóan fizeti gigaosztalékait a GE
Míg tavaly 147 milliárdot, idén 178 milliárdot fizetett külföldi tulajdonosainak a GE hazai gyártási tevékenységét összefogó GE Infrastructure Central & Eastern Europe Holding (GEICEEH) Kft. Ezzel a tavalyi tíz legnagyobb osztalékot adó társaság sorában az élre tört. A jelek szerint a GEICEEH létének értelme alapvetően a csoport jövedelmeinek elosztása, hisz egy forint árbevétele sincs, és mégis 158 milliárdos adózás előtti nyereséget ért el. Mivel az osztalék ennél több volt, a tartalékokból is lekanyarítottak e célra néhány milliárdot. A pénz jó része nyomon követhetően a csoport zászlóshajójának számító GE Hungarytól származik, amely 176 milliárdot adott a kettejük közé ékelődő közvetlen hazai anyavállalatnak.
Ez a mérleg alapján nem feltétlenül látszik indokoltnak, hisz a GE Hungary tavaly húszmilliárd forint veszteséget szenvedett el. Vagyis a rekordmértékű osztalékfizetést teljes egészében tartalékaiból állta. A 2012-es év után a GE Hungary 124 milliárd forint osztalékot fizetett 96 milliárdos adózás előtti nyereség mellett, vagyis akkor is csapolták a tartalékokat. A GE Hungary 2012-höz hasonlóan tavaly 1400 milliárd forint körüli bevételt ért el. A GE Hungary külföldi tulajdonosa, az Orbán-kormány stratégiai partnere tehát minden tíz megtermelt forintjukból évente egyet hazavisz, függetlenül a hazai gyárak tevékenységének eredményességétől. A GEICEEH osztalékának többsége közvetlenül, kisebb része a tulajdonában lévő osztrák bejegyzésű GE Austria GmbH-n keresztül közvetve került a holland GE Energy Europe BV-hez. Ez a szakértőket adómérséklési célú tulajdonosi szerkezetekre emlékezteti.
Az Opten segítségével elkészített tavalyi lista favoritjai, a tartalékaiból mintegy 900 milliárd forint osztalékot – számviteli okokból először hazai anyavállalatának – fizető Audi Hungaria, illetve a Jersey-re egymilliárd dollárt – 220-230 milliárd forintot – utaló, Magyarországon érdemi tevékenységet nem végző, az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában tevékenykedő szváziföldi ingatlanmágnáshoz, Nathan Kirshhez köthető Kimag Investments viszont idén egyáltalán nem talált okot a pénzosztásra. Pedig a győri autógyár nyeresége 2012-höz hasonlóan tavaly is megközelítette a százmilliárd forintot. A nulla árbevételű, offshore-szerű Kimag Investments a 2012-es 166 milliárd forint nyereség után tavaly nullszaldóval zárt.
A szintén offshore jellegű, de a könyvekből világosan látható módon nagy külföldi csoportokhoz kötődő Algeco Scotsman, amely tavaly 94 milliárdot adott, valamint a hasonló jellegű Brookfield Holding, amely 84 milliárdot fizetett, ezúttal szintén behúzta a kéziféket. Az amerikai központú, mobil konténerirodákkal foglalkozó Algeco Scotsman azóta megszüntetett hazai leánya 13 milliárd osztalék Luxemburgba utalásával búcsúzott Magyarországtól. Az amerikai Brookfield Propertieshez kapcsolódó Brookfield Holding idén semmit sem adott kanadai bejegyzésű gazdájának.
A gyermekcsatornáiról ismert amerikai Viacomhoz sorolt Viacom International Kft. 2012-es 63 milliárdos adózás előtti eredménye után tavaly 54 milliárdos osztalékkal örvendeztette meg Hollandiában bejegyzett közvetlen tulajdonosát. Noha 2013-ban is összejött 51 milliárd nyereség, ebből már szintén nem osztott semmit. Pusztán a mérleg alapján a társaság, amelynek nevéhez Magyarországon többek között az MTV, a Viva, a Comedy Central és a Nickelodeon fűződik, aranybánya jellegét ölti. Árbevétele ugyanis csupán néhány milliárddal magasabb nyereségénél. Könyvei viszont utalnak arra, hogy a hazai tévéállomások működtetésén túl a magyar cég a nemzetközi csoportnak is végez pénzügyi szolgáltatásokat.
A tavalyi év meglepetése, a ködös, a Molhoz és a kormányfőhöz egyaránt köthető tulajdonosait 54 milliárddal megörvendeztető, mindössze néhány éves hazai energiakereskedő, a MET idén jóval szerényebb összeget, kétmilliárd forintot utalt szintén adómérséklő szándékokat tükröző, Svájcban bejegyzett közvetlen tulajdonosának. Igaz, adózás előtti eredménye szintén, 51 milliárdról hatmilliárdra esett. Ez erősíti azokat a cég által határozottan tagadott véleményeket, miszerint a 2012-es giganyereséget az állami MVM-mel folytatott, szintén ködös és azóta leállított gázüzletelés hozhatta konyhájukra.
A tavalyi listán az ismert tőzsdei cégek közül a legtöbb, 52 milliárdos osztalékot fizető, német szakmai hátterű Magyar Telekom idén – közel másfél milliárddal 33,5 milliárdra emelkedő adózás előtti eredménye ellenére – tulajdonosainak nem ad semmit. Tavaly 46 milliárddal csak utána következett az ország legnagyobb, szintén tőzsdén jegyzett társasága, a Mol, amely idei 60 milliárdos osztalékával bőkezűbbnek bizonyult. Tette ezt annak ellenére, hogy 2012-es 61 milliárdos nyeresége tavaly 77 milliárdos veszteségbe fordult. Vagyis a megemelt osztalékot szintén a tartalékokból kellett állnia.
Hernádi Zsolt Mol-vezér az osztalékot megszavazó közgyűlés utáni sajtótájékoztatón vonatkozó kérdésünkre úgy vélte, hogy a magyar számvitel szabályok szerinti mérleg nem alkalmas a társaság tényleges pénzügyi helyzetének bemutatására. A tavalyi listán a Molt követő, Mol-tulajdonú Földgázszállító Zrt. (FGSZ) a 2012 utáni 35 milliárd forinthoz képest idén 64 milliárd forintot adott a Mol-nak, amely csak e leányvállalatától többet kapott, mint amennyit tulajdonosainak juttatott. Ez komoly meglepetés, hisz az FGSZ bevételeinek egy része a kormány általmeghatározott gáztarifáktól függ, amelyek a rezsicsökkentés során jelentősen estek. Ezt a Mol különböző pénzügyi jelentései szintén sosem felejtik el megjegyezni.
Az Orbán-kabinet elsősorban a külföldi hátterű bankokat és az energiacégeket vádolja a Magyarországon megtermelt jövedelmek „kitalicskázásával”. Giró-Szász András korábbi kormányszóvivő ennek kapcsán különösen azt nevezte aggályosnak, ha egy tulajdonos a tartalékok terhére fizet osztalékot. Ugyanakkor a magyar hátterűnek sejtett, avagy külföldi tulajdonú, de nem pénzügyi vagy energetikai területen tevékenykedő hazai csoportok nagyságrendekkel magasabb összegű – törvényes – pénzkiutalásait eddig nem érte kormánybírálat.