Gyurcsány Ferenc miniszterelnök bejelentette, hogy Magyarország 1-2 millió köbméter gázt ad Szerbiának. A fűtőanyag 4-6 órán belül a szerbeknél lehet.

A szerbeknek gyakorlatilag teljesen elfogyott a gázkészletük, és már tegnap is Magyarországon tárgyaltak a magyar gázszállítása érdekében. Magyarország saját ellátási gondjai miatt nem ad kölcsön gázt Szerbiának - nyilatkozta  szerdán Újvidéken a szerb állami gázellátó vállalat vezetője, miután hazatért a magyar fővárosból. Dusan Bajatovic, a Srbijagas vezérigazgatója azért utazott Budapestre, hogy az országának nyújtandó segítségről tárgyaljon. Szerbia napi 10 millió köbméteres gázfogyasztásának mintegy 95 százalékát eddig az Ukrajnán és Magyarországon keresztül érkező orosz gáz fedezte, de a szállítás kedd délután óta szünetel.

Bajatovic arra kapott csak ígéretet, hogy mihelyt megszületik a gázszállítások felújítását lehetővé tevő orosz-ukrán megállapodás,  Magyarország azonnal gázt küld Szerbiába akkor is, ha a gázáram  valójában még nem is indult el. Mi több, a magyarok átmenetileg  készek megemelni a gázmennyiséget, hogy a szerbiai energetikai rendszer normális működése minél előbb helyreálljon - nyilatkozta Budapestről hazatérve a Srbijagas vezérigazgatója.

Szerbiának nincsenek gáztartalékai. Egyetlen komoly tározójában 500 ezer köbméter gáz található, s ugyanannyi a napi hazai termelés. Ez az egymillió köbméter arra sem elegendő, hogy a gázellátó rendszert működésben tartsák. A tegnap ígértnél korábbi magyar gázsegélyt feltehetően az teszi lehetővé, hogy az itteni gázkorlátozást enyhíteni lehetett, ráadásul mind közelebbinek látszik az orosz-ukrán megegyezés.

A szerb állami gázellátó vállalat vezetője a csütörtöki magyar segítségről szólva kifejtette: létfontosságú  Szerbiának az a földgáz, amelyet csütörtöktől Magyarországtól kap. Dusan Bajatovic, a Srbijagas vezérigazgatója elmondta, hogy a nap folyamán megérkező 2 millió  köbméter földgáz és az 1 millió köbméter hazai készlet a szerbiai  kommunális fogyasztás mintegy 50 százalékát fedezi.

A magyar szállításnak köszönhetően hamar újra indulhat a  központi fűtés Újvidéken (Novi Sad), Nagybecskereken (Zrenjanin),  Pancsován (Pancevo), Szabadkán (Subotica), Versecen (Vrsac) és  Óbecsén (Becej), valamivel később pedig már a közép-szerbiai  Jagodinán is melegek lesznek a távhővel ellátott lakások fűtőtestei.

Az egyéni gázfogyasztóknak nem jut a magyar gázból, mivel  először azoknak a hőerőműveknek az ellátását kell biztosítani,  amelyek gáz hiányában üzemképtelenek, nem állíthatók át más  nyersanyagra, közölte Dusan Bajatovic, hozzátéve, hogy a magyar  gázszállítás a szerb áramhálózat számára is nagy segítséget jelent.  A gázhiány miatt ugyanis a lakosság jelentős része villanyfűtésre  állt át, és a megnövekedett áramfogyasztás az ellátó rendszer  összeomlásával fenyegetett.

Az MTI tudósítása szerint Szerbiában a központi fűtés gázhiány okozta leállása miatt sok helyen fáznak az  emberek. A legtöbben, mintegy százezren Újvidéken fagyoskodnak. Szerbia második legnagyobb városának négy hőközpontja közül csak három tud gázolajjal is működni, a negyedik ellátási körzetéhez  tartozó lakásokban nincs fűtés. Több orvosi rendelőt, más egészségügyi intézményt is be kellett zárni, mert a hidegben nem képesek megfelelően ellátni a betegeket. Az újvidéki gyermekkórházban a hadseregtől, a szerb olajipari vállalattól, a helyi televíziótól kölcsönkért elektromos készülékekkel biztosítják  a meleget, amíg meg nem érkezik az intézmény hőellátását tartósan  biztosító, gázolajjal üzemelő kazán.

Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke üdvözölte, hogy a  magyar kormány csütörtöktől lehetőségeihez mérten gázt szállít  Szerbiának.
"Ez nem kis részben annak eredménye, hogy az elmúlt több mint huszonnégy órában én magam is jelentős erőfeszítéseket tettem a  magyar kormánynál e döntés érdekében" - fogalmazott a legnagyobb  délvidéki magyar politikai párt vezetője.

Pásztor István szerint az orosz gázszállítások leállása a  Vajdaságban okozza a legnagyobb problémát, mivel ott a háztartások  mintegy 30 százalékában kizárólag vagy túlnyomóan gázzal fűtenek.

A Belgrád melletti, 80 ezres Pancsován (Pancevo) szerdán reggel állt le a fűtés, és a szokásosnál alacsonyabb a hőmérséklet a távfűtéses fővárosi lakásokban is, mert bár a hőközpontokat sikerült átállítani gázolajra, az új üzemmódban a megszokottnál kisebb hőmennyiséget tudnak csak előállítani.

A közép-szerbiai Gornji Milanovac bányavárosban, s Cacak 1500  lakásában is megszűnt a fütés. További települések lakóit fenyegeti a hideg, mivel Szerbiában nyolc olyan hőerőmű van, amely csak gázzal képes üzemelni.

Sok helyen villanyfűtéssel próbálnak melegíteni, ami nagyon  megnöveli az áramfogyasztást. Szerdán például 140 millió kilowattóra  fogyott, ami mindössze tíz százalékkal kevesebb, mint a szerbiai  áramtermelők teljes kapacitása.

Némi könnyebbséget jelent a bajban, hogy az újévi és karácsonyi  ünnepek miatt (az ortodox karácsony január 7-én volt) nagyon sokan  vannak szabadságon, számos üzem, intézmény a jövő hét elejéig nem dolgozik, s az iskolákat sem kell fűteni, mert január 19-ig tart a téli szünet.

A környező országok helyzetéről beszámoló szerb jelentések  szerint Bulgáriában és Boszniában a legkritikusabbak a körülmények. Bulgáriában lakások tízezrei hidegek, iskolák és más gyermekintézmények ezreit kellett bezárni. Várnában, ahol mintegy 12 ezer háztartás maradt központi fűtés nélkül, tüntetés volt az orosz konzulátus előtt "Állítsátok le Putyin gázháborúját!" jelszóval.

A szintén 100 százalékban orosz gáztól függő, semmilyen  tartalékkal sem rendelkező Boszniában az emberek városról-városra utaznak, s megpróbálnak elektromos fűtőkészülékeket beszerezni. A főváros, Szarajevó üzleteiben, kereskedelmi raktáraiban már egy darab sincs belőlük, s mintegy 200 ezer, melegedési lehetőség nélkül  maradt ember hagyta el a települést, költözött barátokhoz,  ismerősökhöz. Szarajevóban, ahol mínusz 10 fok körül van a hőmérséklet, mintegy 70 ezer lakásban hiányzik a fűtés.