galéria megtekintése

Kisebb a rezsi, többet fűtünk

5 komment


Marnitz István

Tavaly öt év után először ismét nőtt a gázfogyasztás. Ez elsősorban a lakosságnak tudható be. Az ipar a felpörgő termelés mellett jobban fogja a kiadásokat. A rezsicsökkentés megtette hatását: a lakosságnak nem érdeke az energiahatékonyság javítása.

A jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján immár biztosra vehető: öt év után tavaly ismét nőtt a hazai gázfogyasztás. A még nem publikált január–novemberi adatok információink szerint hétszázalékos bővülést mutatnak. Mivel a december hidegebb volt a 2014-esnél, szakértők éves szinten is biztosra veszik a növekedést.

Az ország több évtizedre visszatekintő gázfogyasztásáról csak az Eurostatnál található értékelhető adatsor. Ennek tanúsága szerint Magyarországon a legtöbb gáz, közel 15 milliárd köbméter, 2005-ben fogyott. 2014-ben az igények ennél több mint negyven százalékkal kevesebbre rúgtak. A tavalyi érték a kismértékű emelkedés nyomán a csúcshoz képest már „csak” kevesebb mint negyven százalékra jön ki. Kérdés, a lényegében tíz éve tartó fogyasztásesés után a tavalyi év trendforduló-e, avagy csak az öt évvel ezelőtti bukkanó ismétlődik.

 

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal havi bontású adatsora még meglepőbb folyamatra világít rá. Míg a lakosság az első tíz hónapban közel ötödével több gázt fűtött el, addig az iparvállalatok esetében az emelkedés ennek töredéke. Barta Judit, a GKI Energiakutató ügyvezetője az adatok még részletesebb elemzéséből arra jutott, hogy a cégek fogyasztása méretükkel fordított arányban nőtt. Vagyis a legkisebb, a gázt jellemzően szintén fűtésre használó társaságok igényei inkább a lakosságéhoz hasonló mértékben ugrottak. A nagyobb, a gázt inkább a gyártáshoz használó vállalatok viszont alig támasztottak több keresletet a koráb­biaknál. A kutató az igénynövekedés okát elsősorban a hőmérsékletben látja, amire főként a lakosság érzékeny. Az éves emelkedést leginkább 2015 elejének lakossági keresletugrása alapozta meg. Az áramrendszert irányító Mavir adatai szerint az első negyedév kissé hidegebb volt 2014-nél.

Ezt az elméletet viszont más adatok árnyalják. Korábban is volt ilyen hideg – például 2000 átlaghőmérséklete megegyezett a tavalyival, a fogyasztás mégis jóval magasabb volt –, és noha 2013-ban, a lakossági rezsicsökkentés évében alacsonyabb volt az átlaghőmérséklet, ez nem dobott a gázfogyasztáson.

Barta Judit ennek nyomán a hatások közé sorolja a lakosság több elkölthető pénzét is. Azt pedig, hogy a nagyipar igényei szinte egyáltalán nem nőttek, a köreikben végrehajtott hatékonysági beruházásoknak tudja be. De veszteséges a gázerőművek üzemeltetése is. Valósnak nevezte azt a felvetésünket, hogy míg a lakosságot a kormányzati rezsicsökkentés kevéssé ösztönzi energiahatékonysági beruházásokra, addig az évek óta ígérgetett ipari rezsicsökkentés elmaradása hatékonyságnövelésre, alternatív energiaforrások igénybevételére sarkallja az ipart. Állami támogatás nélkül a lakosság amúgy se fog magától szigetelni vagy korszerűsíteni – szögezte le. Mint emlékezetes, a kormány nemrég vonta meg a lakosságtól a 2020-ig számára biztosított közel százmilliárd forintra rúgó, vissza nem térítendő uniós energiahatékonysági támogatást.

Nem nő a tárolási díj

Idén nem változik a stratégiai gáz- és olajtárolásnak a lakosságén kívüli gázárba, illetve a minden közlekedő által fizetendő üzemanyagárakba épített díja – tudtuk meg Bártfai Bélától, a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség igazgatójától. 2013 elején a kormány a rezsicsökkentés keretében a lakossági gáztarifából levonta a stratégiai gáztárolást fedező tételt, egyszersmind valamivel megemelte a többi gázfogyasztó által fizetendőket – emlékeztetett. Az innen származó bevételekből viszont már nem jönnek ki teljes egészében a stratégiai gázkészletekkel kapcsolatos költségeik. Számlabevételeik ellenben emiatt azért nem szorulnak emelésre, mert a bővülő gáz- és üzemanyag-fogyasztás emeli bevételeiket. Tavaly némi eredményt is elértek. Nonprofit szervezetként ezt is visszaforgatják a gazdálkodásba. Így képesek fedezni költségeiket, azaz főként a tárolási díjat, illetve az erre felvett hiteleiket. Az igazgató tájékoztatása szerint jelenleg nincs olyan szabály, ami alapján vissza kellene tölteniük a jelenleg 920 millió köbméteren álló stratégiai gázkészleteket az eredeti, 1,2 milliárd köbméteres szintre. (A szakértők által eddig feltárt eseménymozaikok arra engednek következtetni, hogy az Orbán-kormány erről kiadott különböző utasításai végül elsősorban a kormányfő-közeli MET hasznát gyarapították.) Tekintettel viszont arra, hogy a stratégiai olajkészleteknek rendre követniük kell az éves forgalmat, így azt most is bővíteniük szükséges, amire már ki is írták a pályázatot. A kőolaj- és üzemanyagkészletek jelenleg az ország 94 napi fogyasztásával egyenértékűek. Megjegyzendő: Magyarország több mint két évtizede tart fenn stratégiai olajkészleteket, a biztonsági gáztárolás pedig mintegy fél évtizedre tekint vissza, ám lényegében még soha nem állt elő olyan vészhelyzet, hogy ezekre érdemi szükség lett volna.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető