|
Egyelőre csak állnak a gépek
Kallus György |
Ami, ha így jogszerű, egyúttal azt is jelenti: a legnagyobb építőipari cégek is könnyen kiszoríthatók a közbeszerzési piacról. Elég, ha egy önkormányzati járdaépítésnél a tender kiírója úgy találja, hibásan adták meg a szegélykő méretét, és hamis adatszolgáltatást kiált. Ezt tompítja, hogy az új közbeszerzési törvény szerint nem kell az ajánlattevőnek teljes dokumentációt benyújtania, elég ezt a nyertesnek megtennie utólag.
Bárhogy is, a KH-t látszólag nem hatották meg a jogi érvek. Holott a bíróság azzal indokolta az eltiltás felfüggesztését, hogy miközben a KDB bírói döntéssel alá nem támasztott végzésének a Közgép Zrt.-re nézve azonnali, visszafordíthatatlan következményei lennének, az eltiltás végrehajtásának elhalasztása nem fenyeget súlyosabb károkkal. Pedig a Közgép keresete szerint a cég belföldi értékesítésből származó nettó árbevételének hozzávetőleg 97 százaléka a közbeszerzéssel elnyerhető megrendelésekből származik.
És valóban, Simicska Lajos cégének összegzése szerint a Közgép jelenleg 48 közbeszerzési projekten dolgozik, mintegy nyolcszáz főt foglalkoztat, és több mint kétszáz alvállalkozóval, egyéb beszállítóval áll gazdasági kapcsolatban. Ami azt jelenti, hogy a társaság „több ezer család megélhetését biztosítja”. Hároméves eltiltása a bíróság álláspontja szerint így számos közbeszerzési eljárást érintene, veszélyeztetné több beruházás megvalósulását és a „közérdek súlyos sérelmét is okozná”.
Ha pedig a cég végül elveszti a KDB elleni pert, az eltiltásához fűződő közérdek nem csorbul. Mindezek után a kérdés az: a KH jogszerűen jár-e el, amikor saját fellebbezésére hivatkozva nem teljesít egy bírósági határozatot. A lapunk által megkérdezett szakértők szerint egyrészről általános elv, hogy ha egy közigazgatási hatóság nem hajt végre egy bírósági döntést, akkor jogkörében okozott károk miatt kártérítésre kötelezhető. Vagyis a Közgép peres úton szerezhet érvényt igazának.
A KH felelősségét akkor állapíthatja meg a bíróság, ha bebizonyosodik, hogy a hatóság a kárt „közhatalom gyakorlásával vagy annak elmulasztásával okozta”, illetve ha a kár rendes jogorvoslattal, továbbá a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti eljárásban nem volt elhárítható. Másrészről igaz az is, hogy a Közgép és a KH jogvitája esetében a rendes jogorvoslat lehetősége még távolról sem merült ki. A bírósági döntést így meg lehet fellebbezni, és az ügyet akár Strasbourgig is el lehet vinni.
Azt sem szabad azonban figyelmen kívül hagyni, hogy a KH minap kiadott közleménye szerint ő nem is tud mit kezdeni a bíróság végzésével. A bíróság által hivatkozott KH-határozat ugyanis nem a felfüggesztésről szól, hanem arról, hogy a Közgép fellebbezését elutasítja.Márpedig értelmezhetetlen az a helyzet, hogy egy elutasító határozat végrehajtását fel kell függeszteni.
A KH szerint egyébként pedig irreleváns, hogy mennyi kárt okoz a Közgépnek a hároméves eltiltás, hiszen a hamis adatszolgáltatás objektív tény, amellyel beállt a kizáró ok. Ennek fényében pedig fontosabb közérdek megvédeni a hamis adatszolgáltatótól az uniós forrásokat, mint hogy ez okoz-e bármilyen kárt a vállalatnak.
