Sokasodnak a kérdőjelek az állami MVM Net Zrt. által megépítendő 450 megahertzes mobil-adatátviteli hálózat körül, amelyre 12,8 milliárd forintot költene el az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. leányvállalata, méghozzá közbeszerzés nélkül. Már ki is választották rendszer-kivitelezőnek az állami Antenna Hungáriát.

Mivel álláspontjuk szerint nem tartoznak a közbeszerzési törvény hatálya alá, egy az MVM belső szabályainak megfelelő versenyeztetési eljárás során választottak partnereket. A generálkivitelező technológiai partnere a kínai Huawei, amely a fent említett összeg töredékét kapja majd a berendezések szállításáért. A közbeszerzés kikerülése azonban boríthatja terveiket.

Az Antenna Hungária egyik tornya. Jó üzlet? Reviczky Zsolt / Népszabadság

Lapunk fél tucat, az ügyre rálátó szakemberrel beszélt, akik szerint az MVM Net érvelése, miszerint nem tartoznak a közbeszerzési törvény hatálya alá, csak abban az esetben alapos, ha a piacra dolgoznak. Ez viszont azt jelenti, hogy az állami oldalon közbeszereztetni kell azokat a szolgáltatásokat, amelyeket az MVM Net nyújt, vagyis versenyben kell majd eldőlnie, hogy ők vagy más társaságok biztosíthatják-e például az okosmérők kommunikációját.

Ez rendben is van, csakhogy a csaknem 13 milliárdos hálózat építését megalapozó üzleti terv sok millió biztos felhasználóval számol. Lapunk kérdésére sem az MVM Net, sem pedig anyavállalata nem válaszolt arra, hogy melyik cég igazgatósági testülete adta áldását a szállító kiválasztására, és hogy az említett testületek jóváhagyták-e a szerződéskötést. E látszólag adminisztratívnak tűnő kérdés lényeges, hogy tudjuk: mely testületek tagjai vállalják a felelősséget a beruházásra elköltött adóforintokért és a kiválasztás egyéb körülményeiért.

Mint múlt héten megírtuk, egy Lázár János nevű szakember egyszerre lehetett a tendereztető MVM Net igazgatósági elnöke és a tendergyőztes Antenna Hungária távközlési üzletágának főnöke. Több forrásból is úgy tudjuk: az MVM Net tenderéért felelős szakemberek nem iktattak be a folyamatba újabb köröket azért, hogy a jelentkező szállítók csökkentsék áraikat – ahogy az ilyenkor szokás a magánszférában. Annak ellenére, hogy köztudott: a szállítók az ajánlataikban hagynak tárgyalási tartalékot.

Kérdés, hogy az ügyet szentesítő igazgatósági döntések előterjesztéseiben erről szó esett-e, s ha igen, azt mivel indokolták? Az idő szűkével biztos nem, hiszen a projekt több hónapos késésben van, vagyis az időbe belefért volna még egy-két ajánlati kör. A döntési folyamatban meglepő névazonosságra bukkantunk: az MVM operatív ügyekért felelős vezérigazgató-helyettesét Ugron Gáspár Gábornak hívják, ő lehet az igazgatósági előterjesztés egyik felelőse. Az MVM Net 450-es hálózatáért felelős projektvezetője pedig Ugron Gergely. Nem tudni, többről van-e szó, mint névazonosságról.