A Haza és Haladás alapítvány felkérésére készült tanulmány készítői úgy tartják: a bruttó hazai termék (GDP) idei kedvező növekedését egyszeri, átmeneti tényezők okozzák, ezek nélkül a most 2,7 százalékra várt bővülési ütem a 0,5 százalékot is alig érné el. A mostani növekedést a költségvetési lazítás és az uniós pénzek mozgatják. Idén az egyszeri hatások nélkül alig 0,4 százalék lenne a növekedés - számolt be a napi.hu.

Romhányi Balázs, a KFI vezetője szerint a magyar makrokép ellentmondásos, mivel rövidtávú és egyszeri jelenségek számos területen - a növekedési és az inflációs folyamatokban egyaránt - felülírják a kövéptávú trendeket.

A KFI az idén 2,7 százalékos GDP-növekedést vár, ami jövőre 1,1 százalékra fékeződik. Az elemzés szerint a költségvetési lazítás, a többlet költségvetési kereslet az idei növekedésből mintegy 1,7 százalékot magyaráz. A költségvetési lazítás azonban 2015-ben megszűnik, 2016-ban pedig enyhén fékezi a növekedést.

Jelentősen befolyásolja a gazdasági növekedés mértékét, hogy az uniós pénzek lehívásának mélypontja 2016-ban lesz. Tavaly a növekedéshez csaknem egy százalékpontot tett hozzá az EU-pénzek lehívása, azt idén ez 0,8 százalékra, 2015-ben 0,4 százalékra csökken. Mivel 2016-ban kifut a jelenlegi hétéves költségvetés, de még nem indul be az új programok támogatásának lehívása, így az uniós pénzek ideiglenes leállása miatt akár 0,8 százalékkal csökkenhet a potenciális növekedés.

A KFI számításai szerint a jelenlegi költségvetési folyamatokat látva idén az államháztartás hiánya - beavatkozás nélkül - elérné a GDP 3,2 százalékát, a tervezett 2,7 százalékkal szemben, vagyis mintegy száz milliárd forintos kiigazításra lesz szükség az év végéig. Hasonló kiigazításra lehet szükség 2015-ben is és újabb problémák kerülnek elő 2016-ban.