A rendszerváltás előtt működő árhivatal hagyományait élesztené újra a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM): a tárca szerdai közleménye szerint az olaj- és üzemanyagárak csökkenése „több termék és szolgáltatás árában is csökkenést kellene, hogy eredményezzen.” A tárca ezért most a fogyasztói árak alakulását vizsgálja – rejtély, hogy pontosan mit és mi célból, a piaci cégek szabad árképzése a tervgazdaságot lebontó rendszerváltás egyik vívmánya. A nem hatósági áras termékek, szolgáltatások esetében az „árkérdés” csak akkor merülhet fel, ha a piacon valamilyen mesterséges, piactorzító hatás – kartell, erőfölény – figyelhető meg, amely viszont a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) hatásköre.

Magos és nem labda, Rogán Antal mégis lecsapott rá Bócsi Krisztián

Az „árak” – a minisztérium közleményéből nem derül ki, hogy ez alatt ipari átadási árakat, netán nagy- vagy kiskereskedelmi árakat értenek – górcső alá vétele nem a tárca saját leleménye. Az NGM a Rogán Antal által eldobott gumicsontot kapta el és vitte tovább: a Fidesz frakcióvezetője az V. kerületi ingatlanbotrány elmélyülésekor látta elérkezettnek az időt, hogy a kormánypárti Magyar Hírlapban feltegye a nagy kérdést: miért nem csökken a kenyér és a kifli ára, ha közben az üzemanyagoké igen? „A pékszövetség, amely korábban mindig panaszkodott, most hallgat” –háborgott a frakcióvezető, aki közölte: mint a gazdasági bizottság elnöke, a következő hetekben behívatja magához a területen működő szakmai szövetségeket.

Parlamenti meghívóról sem a pékszövetségnél, sem másutt azóta nem tudnak, azonban kérdéses, hogy miről diskurálnának majd Rogánnal, ha mégis megérkezik az invitálás. A KSH adataiból ugyanis kiderül, hogy a kifli rossz példa volt: a péksütemények kiskereskedelmi ára jelentősen csökkent, könnyen lehet, hogy nagyobb mértékben, mint amit a benzinár-csökkenés indokolt. A KSH szerint az üzemanyagok ára novemberben 2,5, míg decemberben 10,4 százalékkal csökkentek az előző év azonos időszakához képest, míg a péksüteményeké 3,8, majd 3,3 százalékkal, de kisebb mértékben, 0,5–1,2 százalékkal olcsóbb lett a kenyér is – ha már a pékárura ennyire érzékeny a kabinet. A kérdés legfeljebb az lehet, hogy mindez a kormány által büntetőadókkal terhelt, vasárnapi bezárással sújtott kereskedelmi láncok árletörő politikájának az eredménye vagy a sütödék is csökkentették az áraikat.

Ami viszont biztos, hogy az üzemanyagár és a kiskereskedelmi árak között messze nincs olyan egyértelmű megfeleltetés, mint amit Rogán sejtetni próbál. A pékszövetség vezetője, Septe József korábban úgy becsülte, hogy az átadási ár 16–20 százalékát teszi ki a fuvarköltség, ám ennek is csak elenyésző, egy százalék körüli tétele az üzemanyag ára. Ráadásul a piaci szereplő egy jelentős része hosszú távú üzemanyag-szerződésekkel működik, így az üzemanyagok árában nem tudja azonnal érvényesíteni a decemberi áresést.

Mivel más konkrét terméket Rogán Antal nem nevezett meg (és a NGM sem részletezte vizsgálata tárgyát), így hosszú lenne találgatni, hogy milyen termékek, szolgáltatások árképzését vizsgálnák a kormánypárti politikusok. Ám az is biztos: a KSH szerint decemberben az élelmiszerek ára összességében 0,6 százalékkal csökkent éves összevetésben – igaz, például a szolgáltatásoké másfél százalékkal nőtt, ahogyan nem lett olcsóbb például a tömegközlekedés sem a fővárosban.