Az eredeti tervek szerint szeptember elsejétől lépett volna életbe az új jogszabály. A kormány azonban csak most hozta nyilvánosságra az új Munka törvénykönyvének tervezetét, amelyről a véleményeket még a hónap végéig várják, így csak az őszi ülésszakban fogadhatja el a parlament.

A változtatást a Széll Kálmán-terv előlegezte meg. A munkaerőpiac átalakítása az Orbán-csomag legfontosabb része. A foglalkoztatás és munkaerőpiac reformjából három év alatt összesen 213 milliárd forint megtakarítást várnak.

A mostani változások a munkaadóknak kedveznek, a már státuszban lévő dolgozóknak rosszabb lesz, de élénkülhet a munkaerőpiac.

Próbaidő

A próbaidőt tekintve az előzetes nyilatkozatokhoz képest visszavonulót fújt a kormány - írja az online újság. A konvergenciaprogramban az szerepel, hogy a három hónapos próbaidőt felemelik hat hónapra. Ám maradt a most is érvényben lévő szabályozás. Csak akkor lehet hat hónapos a próbaidő, ha ezt a vállalat kollektív szerződése megengedi. 

Szabadság

A legfontosabb változásnak a hvg.hu a szabadságolásokat és a menesztéseket érintő változásokat tartja. A Nemzetgazdasági Minisztérium már többször hangoztatta, hogy a régióban Magyarországon kapják a dolgozók a legtöbb szabadságot, és ezen változtatni akar. Az alapszabadság mértéke nem változik, az továbbra is 20 nap marad. A kor előrehaladtával azonban kevesebb szabadság jár, mint eddig. Nem 25, hanem 26 éves kortól járhat plusz egy nap, kettő pedig csak 31 év felett, szemben a mostani 28-cal. A 36. életévtől viszont plusz négy, 44-től hat, 46-től 8, 50-től pedig plusz tíz nap szabadság illeti meg a munkavállalót. Mindez azt jelenti, hogy a legtöbb szabadság nem 45 éves kortól, hanem 50-től jár.

A dolgozó nem a szabadságának negyedével, hanem csak öt nappal rendelkezhetne szabadon. A többit a munkáltató határozhatja meg. A munkáltató viszont kivételesen fontos gazdasági érdek, illetve a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén visszahívhatja a dolgozót a szabadságról, illetve módosíthatja is az időpontját.

Felmondás

Könnyebb lesz felmondani a dolgozónak, a javaslatban ugyanis nem szerepel, hogy a felmondás előtt lehetőséget kell adni a munkavállalónak, hogy védekezzen a vele szemben felhozott kifogásokra. Az indoklás szerint ez felesleges, mivel eddig sem jártak el így a foglalkoztatók. "A munkaviszony megszüntetése előtt a munkáltató a munkavállalókat nem hallgatta meg, mert attól tartott, hogy a meghallgatás és a megszüntető jognyilatkozat közlése közötti időtartamban a munkavállaló keresőképtelenné válik" – írják a kodifikátorok.

Megszűnik a rendkívüli felmondás fogalma is. Eddig ugyanis csak így lehetett meneszteni a kismamákat, a táppénzen lévő, lombikprogramban részt vevő várandósokat. Nem jár védettség a nyugdíjaskor előtt állóknak sem. Ezt azonban még nem lehet biztosra venni. 

Az MTI közli: a javaslat szerint a jövőben a munkáltató hamarabb bocsáthatná el rendes felmondással a hatályos törvény szerinti védelmi időszakban lévő munkavállalóit. A táppénzen lévők, a várandósok, szülési szabadságon lévők, a gyermekgondozás, illetve hozzátartozó otthoni gondozása miatt fizetés nélküli szabadságukat töltő, a beteg gyermeket táppénzen ápoló és az önkéntes katonai szolgálaton lévő munkavállalókkal a védelmi idő alatt is közölhető a felmondás. A felmondási idő pedig - ellentétben az eddigi 15, illetve 30 napos szabállyal - a védelmi idő lejártát követő napon kezdődik.

A munkáltató a határozott idejű munkaviszonyt rendes felmondással is megszüntetheti három esetben: felszámolási- vagy csődeljárás időtartama alatt, a munkavállaló tartós alkalmatlansága esetén, illetve ha a munkaviszony fenntartása elháríthatatlan külső ok következtében lehetetlenné válik. A munkaadó a rendes felmondást csak a határozott idejű szerződésnél köteles indokolni, a határozatlannál nem. A jelenlegi szabályok szerint rendes felmondással csak határozatlan idejű munkaviszonyt lehet megszüntetni.

A rendkívüli felmondás intézménye helyett az azonnali hatályú felmondást vezetné be az új törvénykönyv. Mostantól a törvény nem biztosítana védekezési lehetőséget a munkavállalónak.

A hvg.hu felhívja a figyelmet: a javaslatban - amelyet hónapok óta készítenek – nem szerepel az, hogy akiknek 5 évük van a nyugdíjazásig, azokat csak különösen indokolt esetben lehet meneszteni. Mindenesetre Orbán Viktor még a "szociális konzultációt" követően azt mondta, hogy bevezetik a védett kort, ami azt jelenti, hogy 55 éves kor felett nem lehet kirúgni senkit.

Végkielégítés

Ha ezt a tervezetet fogadják el, akkor valószínűleg kisebb lesz a végkielégítés mértéke is. A végkielégítést eddig ugyanis az alapbér után számolták, most viszont a távolléti díj a mérvadó. Ez rendszerint kevesebb mint az átlagbér, a távolléti díjba ugyanis az alapbéren kívül a bérpótlék és a kiegészítő pótlék számít bele, de például a prémium nem. Nem változik viszont az a szabály, hogy minél tovább dolgozott valaki egy cégnél, annál több végkielégítés illeti meg rendes felmondás esetén.

Nyugdíjasnak ellenben nem jár végkielégítés. Eddig a nyugdíj előtt álló, menesztett munkavállaló további 3 hónapos végkielégítésre volt jogosult, függetlenül attól, hogy mennyi ideje dolgozott az adott munkahelyen. Most azonban differenciálnák, vagyis összességében csökkentették ezt: 3-5 év munkaviszony után 1, 10-15 év után 2, 20-25 év 3 hónapos végkielégítés jár.

Bér

Ha a parlament is elfogadja az előterjesztést, megszűnik az úgynevezett műszakpótlék, és változik a bérpótlék: a javaslat vasárnapi munkavégzés esetén általános jelleggel, és előírja a bérpótlék fizetésének kötelezettségét - írja az MTI.

Az új szabály rögzítené, hogy a kormány rendeletben határozza meg a kötelező legkisebb munkabér összegét. Ezt évente felül kell vizsgálni. A döntés során mérlegelni kell a munkabérek országos szintjét, a létfenntartási költségeket, a társadalombiztosítási juttatásokat, az egyes társadalmi csoportok viszonylagos életszínvonalát, valamint a gazdasági körülményeket, ideértve a gazdasági fejlődés követelményeit, a termelékenységi szinteket és a foglalkoztatottság növelésének kívánatos voltát.

A munkaügyi perekre vonatkozó szabályok is változnak. Megszűnik az "elmaradt munkabér": a munkaviszony ugyanis nem a bírósági ítélet jogerőre emelkedésének napján szűnik meg, hanem a munkaviszonyt megszüntető nyilatkozat közlésekor. Az elmaradt munkabér helyett a munkavállalót kártérítés illeti meg, amelynek mértéke legfeljebb 18 havi átlagkereset.

A javaslat felszámolná az úgynevezett szakszervezeti vétó intézményét. Az indoklás szerint erre azért van szükség, mert a vétójog "alapvetően a szakszervezeteknek a szocialista gazdasági és politikai rendszerben betöltött sajátos szerepére épülő jogintézmény, illetve annak törvényben való szabályozása nem fér össze a piacgazdasággal, indokolatlanul és diszfunkcionálisan korlátozza a magánjogi jogállású munkáltató tulajdonosi jogait".

A tárca hangsúlyozza, hogy a munkavállalók illetve a munkaadók közötti együttműködésnek tág kereteket kívánnak biztosítani.

A frissen bevezetendő független munkaügyi vizsgálattal még a hatósági szankciók előtt biztosíthatják a foglalkoztatás törvényességét - írják.