A hétfői tanácskozáson részt vevő miniszterek az EU 2014 és 2020 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keretéről (Multiannual Financial Framework – MFF) folytattak vitát. Győri Enikő az ülésen leszögezte: a Lisszaboni Szerződés elfogadásával a tagállamok a szorosabb integrációt választották, számos korábban tagállami hatáskörbe tartozó feladat közösségi hatáskörbe került, de a több feladathoz nagyobb forrásokra van szükség.

Az államtitkár hozzátette: a magasabb költségvetési főösszeg nem a nagyobb költekezést jelenti, hanem éppen az ellenkezőjét, a források racionális felhasználását. – Számos kihívásnak közösen jobban meg tudunk felelni, ha azt európai és nem nemzeti szinten kezeljük – mondta. Rámutatott: az európai szinten elköltött pénz azt jelenti, hogy a tagállamoknak csökkennek a nemzeti kiadásaik. Ez az európai integráció egyik célja, egyik lényeges pontja.

Az államtitkár aláhúzta azt is: a többéves költségvetés lényege, hogy olyan projekteket finanszírozzon, amelyeknek európai szinten egyértelmű hozzáadott értékük van. Győri ezzel kapcsolatban kiemelte a kohéziós politikát, amely szerinte több szempontból is megfelel az említett kritériumnak.

A kohéziós politika a munkahelyteremtés és a növekedés egyik forrása

Az államtitkár felhívta a figyelmet a kohéziós politika gazdaságélénkítő és munkahelyteremtő szerepére. „Amikor a prioritásokra nézünk, akkor meg kell keresnünk, hogy hol vannak a gazdasági növekedést, a munkahelyteremtést ösztönző elemek, és szerintem a jövőre nézve is a kohéziós politika a munkahelyteremtés és a növekedés egyik forrása” – jelentette ki.

Győri kitért az Európai Bizottság terveiben szereplő TEN-T (transzeurópai közlekedési hálózat) programjait magában foglaló Európai Összekapcsolási Eszköz (Connecting Europe Facility – CEF) elnevezésű infrastrukturális alappal kapcsolatos magyar aggodalmakra is, és jelezte: bízik abban, hogy annak forrásait teljes egészében különválasztják a kohéziós alap forrásaitól.

Reményét fejezte ki, hogy a dán elnökség munkájának köszönhetően hamarosan megszületnek a pontos adatok a költségvetés egyes tételeire vonatkozóan. 

Komolyan összehangolt állásponttal készülnek a „kohézió barátai”

Az államtitkár az ülést követően találkozott a kohéziós politika fenntartásában érdekelt 15 ország, az úgynevezett „Kohézió Barátai” országcsoport képviselőivel.

Elhatároztuk, hogy az Általános Ügyek Tanácsa minden egyes ülése előtt találkozunk, és „minden elkövetünk, hogy megvédjük a kohéziós politikát” – számolt be a sajtónak a találkozót követően az államtitkár. Szerinte azért is indokolt a szorosabb együttműködés, mert a javaslatok értelmében a költségvetésben a fejlesztési politika kárára csoportosítanának át forrásokat, ha valamely tétel többletfinanszírozáshoz jutna, ahhoz a kohéziós fejezetből vennének el pénzt.

Nem rejtette véka alá, hogy a „kohézió barátai” között sem teljes az egyetértés bizonyos kérdésekben, de abban a csoport minden tagja egyetért, hogy a kohéziós politikát meg kell őrizni. Mint megjegyezte, a vita most arról folyik, hogy ezt a célt hogyan lehetne elérni. Áprilisra, amikor a kohéziós politika lesz a fő téma az Általános Ügyek Tanácsában, egy „komolyan összehangolt állásponttal fogunk készülni”, aztán majd igyekszünk ezt a legfőbb vezetők szintjén is megjeleníteni, foglalta össze az egyeztetések eredményét a magyar államtitkár.

Vita a makrokondicionalitás elvéről

Utalt arra is, hogy komoly vita volt a makrokondicionalitás elvéről, melynek értelmében a források felhasználását makrogazdasági feltételek teljesüléséhez kötnék a következő költségvetési időszakban, s ily módon a regionális és helyi kedvezményezetteket büntethetnék a központi kormányzatok túlköltekező költségvetési politikájáért. Az államtitkár felidézte, hogy a teremben sokan támadták ezt az ötletet, és több kohéziós ország részéről is elhangzott, hogy csak akkor hajlandóak az elképzelés mellé állni, ha az minden tagállamra egyaránt vonatkozik.

Győri Enikő beszámolt arról is, hogy magyar javaslat készül a gazdasági növekedést, kutatás-fejlesztést és innovációt ösztönző fejezet kiegyensúlyozottabbá tétele érdekében, annak forrásai ugyanis az új költségvetésben várhatóan jelentősen megnövekednek. Az államtitkár elmondta: az eddigi tapasztalatok szerint ezeknek a forrásoknak nagy része a nettó befizető tagállamokba áramlik, ezért olyan feltételeket kell kitalálni, hogy a források szétosztásában a kohéziós országok is tudjanak érvényesülni. (forrás: Kormany.hu)