Tarlós István főpolgármester a vállalkozói szerződés tavalyi megkötésekor még azt mondta, hogy a fővárosi önkormányzat saját forrásból 5,3 milliárdot ad a megvalósításra. Idén a Népszabadság kérdésére elismerte, hogy ez bizony kevés lesz, így további hatmilliárd forintot kell Budapestnek beletennie a projektbe, amelynek fedezete a Főgáz-részvényekért kapott 42 milliárd.
Közben csúsznak a határidők. Hiába szállít az előre meghatározott ütemterv szerint a vállalkozó, ha a fővárosi önkormányzat rendre késlekedik a döntéshozatallal. A Scheidt & Bachmann 38 hónapos határidőt ígért, ami 2014 októberétől ketyeg. A szerződésben rögzített ütemterv szerint idén nyáron zárult le a tervezés fázisa, ősszel indult volna a tesztüzem a BKV-munkavállalók bevonásával, ám ez az év végére csúszik. Az eredeti tervek szerint decemberig már a díjmentesen utazóknak – például a 65 éven felüli nyugdíjasoknak – is kiosztották volna az elektronikus bérleteket.
Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettes a Magyar Nemzetnek elismerte, erre csak 2016 nyarán kerül sor, míg a fizető bérletesek 2017 első felében használhatják az elektronikus rendszert. A projektzárás 2018-ra tolódott. A fővárosi lassítás mögött azonban nem egyszerűen ügyetlenkedés, hanem egy szerződésmódosítás előkészítése húzódik. A BKK ugyanis kivenne néhány elemet a szerződésből. Ezek közül a legfontosabb a kártyák gyártása. Az eredeti felállás szerint a Scheidt & Bachmann 1,5 millió „megszemélyesített, azonosításra alkalmas”, illetve 9 millió eldobható chipkártyát szállítana.
Csakhogy időközben a magyar kormány úgy döntött, bevezeti az egységes e-kártyát, amely kiterjed a közlekedésre is. Az új elektronikus okmány egyetlen kártyában egyesítené a személyi igazolványt, a lakcímkártyát, az adókártyát, a tb-kártyát és az útlevelet, sőt a diákigazolványt is, az e-jegy bevezetésével pedig majd utazni is lehet vele. A kormány eltökéltségét mutatja, hogy az e-kártya bekerült a Lázár János kancelláriaminiszter által összeállított bürokráciacsökkentő csomagba is.
A Népszabadság információi szerint erős a kormányzati szándék arra, hogy a budapesti elektronikus jegyet is beolvasszák a nemzeti e-kártyába. A felvetés elbizonytalanította a városvezetést, bár egyelőre a fővároson túli döntéshozói körökben sem aratott osztatlan sikert. Nem biztos például, hogy mindenki szívesen hozzáférhetővé tenné a BKK számára az összes adatát az e-kártyán keresztül, de talán utazási szokásait sem kötné valamennyi hatóság orrára. Még nagyobb gondot jelentene a külföldiek utaztatása, akik értelemszerűen nem rendelkeznek magyar személyivel, illetve e-kártyával.
Részben ezen bizonytalanság miatt vennék ki a plasztikkártyák gyártását a Scheidt & Bachmann-szerződésből, majd erre a feladatra egy új közbeszerzési tenderen keresnének az állami célokhoz jobban idomuló vállalkozót. A tervezett fővárosi szerződésmódosításról a Scheidt & Bachmann Hungary Kft.-t is megkérdeztük. Hraboczki Márton, a cég ügyvezető igazgatója az alábbi választ adta: „A folyamatban lévő projekttel kapcsolatos üzleti egyeztetésekről a megbízó BKK hozzájárulása nélkül sajnos nem adhatunk tájékoztatást. Így az újság információit sem megerősíteni, sem megcáfolni nem tudjuk.” A BKK viszont nem is válaszolt a kérdéseinkre.
