Egyértelműen növekedik ­például a jövedelmekre kivetett adó súlya a bruttó hazai termékhez viszonyítva. Míg tavaly a GDP 6,4 százalékát érték el ezek a befizetések, idén 6,9 százalékkal számol a kormány (fontos hangsúlyozni, egy stagnálásközeli makrokörnyezetben), majd a következő ciklus első esztendejére, 2015-re 7 százalékot jelez a Széll Kálmán Terv. Úgy, hogy közben a gazdaság éledezni kezd: a kabinet prognózisa szerint 2014-től 2,5 százalékos növekedésre van kilátás.

Az nem derül ki a tájékoztatásból, hogy a tehernövekedés miképpen oszlik meg az alkalmazottak és a vállalkozások között. A jövedelemadók között tartják nyilván a társasági adót, amit a cégek jövedelme szerint állapítanak meg. Mindenesetre a két évvel ezelőtti kormányzati ígéretek egyik adózói csoport terheinek növeléséről sem szóltak.

Nem lineárisan, de a ciklus folyamán a termelési és importadókból származó bevételek is nagyobb részét teszik ki a GDP-nek. Itt a csúcspont jövőre jön el 17,6 százalékkal, onnan lassan olvadni kezd az arány, de a 2015-ös 17,1 százalék is nagyobb, mint a tavalyi 16,6 százalék.

A miértekre nehéz választ találni a programban. Amit tudunk: a vállalatok esetében ugyan megszűnnek a jelenlegi ágazati különadók, ám helyükbe más elvonások lépnek, illetve egyéb terheik emelkednek (mint a Robin Hood adó esetében, ahol az adókulcs emelkedik, az adóalanyi kör pedig bővül). A telefonadó, illetve a pénzügyi tranzakciós adó együttesen a GDP 0,9 százalékával dobja meg a terhelést az SZKT szerint. Az is világos, hogy ebben a ciklusban már nem lesz egységes a társasági adó mértéke: jelenleg 10, illetve 500 millió forint adóalap felett 16 százalékos kulcs szerint adóznak a cégek, s bár már a ciklus elején szóba került az adó egységesítése, végül törvénybe foglalták, hogy csak 2015-től kerül erre sor.

– Azt bizonyosan meg lehet állapítani, hogy az adóteher nem enyhül a ciklus egészében, igaz, idénről jövőre 0,3 százalékpontos csökkenést tervez a kormány – mondja Vámosi-Nagy Szabolcs, aki szerint ekkora mértékű tehercsökkenést igazából nem éreznek meg az adózók. A rá következő két évben összesen 0,8 százalékpontos mérséklést tüntet fel a jelentésben a kormány, ám ezzel együtt sem jut vissza az adóterhelés szintje a tavalyira. A szakértő szerint számítani lehetett rá, hogy a válság miatt, illetve arra hivatkozva a kormány kihátrál korábbi ígéreteiből, hogy fedezni tudja az államháztartás finanszírozási igényeit.

Más uniós tagországok konvergenciajelentései azt mutatják, hogy nem csak Magyarország szembesül ezzel a problémával. Átnézve ­például a román, a svéd és a cseh programokat, látszik, hogy Európában a korábbinál nagyobb mértékben számítanak az adóbevételekre. Nem mindenhol vezethető ez vissza konkrét adóintézkedésekre, a svédeknél például a gazdasági növekedés lassulása eredményezi, hogy nő az adóterhelés mértéke (vagyis az adóbevételek súlya a GDP-hez mérten).

A miénkhez hasonló ­gazdasági pozícióval rendelkező Romániában 2011 és 2015 között 18,8 százalékról 20,3 százalékra kapaszkodnak fel az adóbevételek (ők nem közöltek adatokat az adóteher változásáról), a nálunk jobb helyzetben lévő csehek egy százalékpontos növekedést terveznek ebben az időszakban, de az „éltanulók” közé tartozó svédeknél is 0,2 százalékkal emelkedik az adóterhelés.