Katasztrófafelkészítő lenne Bencsik János
Tiszteletlenség lenne a nemzeti fejlesztési miniszterrel, a miniszterelnökkel és a köztársasági elnökkel szemben, ha idő előtt nyilvánosságra került lemondásom indokait most felsorolnám – reagált lapunk kérdésére egy mai sajtótájékoztatón Bencsik János energiaügyi államtitkár.
Ezzel – pénteki facebook-megjegyzését követően – elsőként ismerte el nyilvánosan a távozási pletykát. Szavai alapján a december 31-től hatályos lépést már írásba foglalta. (Ez facebook-bejegyzése szerint pénteken még azért nem volt meg, mert "előtte le kellett vágni a disznót". Későbbi tudósításai tanúsága szerint a disznót sikerült is levágni.) Hétvégi információink szerint Orbán Viktor miniszterelnök nem fogadná el az államtitkár lemondását. Bencsik János mostani nyilatkozatával szintén nyitva hagyta ennek lehetőségét.
Szijjártó Péter, Orbán Viktor szóvivője lapunk megkeresésére utóbb közölte: a miniszterelnök a levelet a tegnapi nap folyamán vette kézhez. Álláspontját hamarosan kialakítja – tette hozzá.
Eközben az államtitkár az éghajlatvédelemmel foglalkozó tájékoztató megnyitóbeszédében még úgy fogalmazott: az elkövetkező évben is a környezet változására válaszoló kormányzati stratégiák kidolgozásával szeretne foglalkozni. Arra vonatkozó felvetésünkre, hogy az egyidejűleg bejelentett lemondási és folytatási szándék hogy egyeztethető össze, részletes választ adott.
Bencsik János a közeljövőben komoly pénzügyi, geopolitikai és éghajlatváltozási bizonytalanságokra számít. Úgy vélte, kormányzati, illetve nagypolitikai szinten ennek várható következményeivel ma őrajta kívül nemigen kívánnak szembesülni. Az elkészült, illetve készülő dokumentumok – a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia felülvizsgálata, a Nemzeti Alkalmazkodási Stratégia és a Hazai Dekarbonizációs Útiterv – szerinte arra adnak esélyt, hogy ha – például szélsőséges éghajlati hatások miatt – alapvető ellátási problémák merülnek fel, akkor már meglévő forgatókönyvekből gyorsan lehessen a lakosság alapvető létfeltételeit biztosítani, illetve kármentesíteni.
De becslést kívánnak nyújtani a felkészülés elmaradása miatti esetleges katasztrófák anyagi és emberi káraira is. Bemutatnák, hogy a tervezési ráfordítással mennyit spórolhatunk. Úgy vélte, különböző honi háttérintézményekben megvan a szükséges tudás, de ezeket közös bázisra kellene hozni.
Cáfolta lapunknak azt a korábbi feltételezését, hogy ő néhány éve a Fidesz központi sugallatára fordult volna az energia világa felé. Leszögezte: saját maga jött rá arra, hogy az energetika fenntarthatósági pályára állítása nélkül "nem lehet lépni". Szerinte ehhez a környezetvédőknek és az energiacégeknek együtt kellene működniük, amiben ő híd-szerepre törekszik. Továbbra is ezen a területen tevékenykedne, a közeljövőt pedig majd meglátjuk – zárta talányosan válaszát. (Általa nem kommentált értelmezésünk szerint ez azt jelenti, hogy a parlamenti képviselőség mellett legszívesebben egy új, kifejezetten a katasztrófahelyzetekre való távlati felkészüléssel foglalkozó kormányzati háttérintézmény munkájában venne részt.)
Az államtitkár kissé pesszimistára hangolt várakozásait a tájékoztató többi felszólalója csak erősítette.
Dr. Botos Barbara, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium klímapolitikai osztályvezetője úgy vélte, a lakosságot az alkalmazkodás érdekében fokozatosan hozzá kell szoktatni a borúsabb jövőképhez.
Dr. Bartholy Judit, az ELTE meteorológiai tanszékvezetője a világ ökológiai veszélyeit vizsgáló Special Report on Managing the Risks of Extreme Events (SREX) tanulmányból idézve leszögezte: a globális felmelegedés hatásai miatt a XXI. század első felében 2-10, míg a másodikban már 1-6 évente várhatók a Föld különböző térségeiben rendkívüli, komoly anyagi és emberi károkkal fenyegető időjárási kilengések. Ilyen például a nagy szárazság vagy árvíz. Hozzátette: e tekintetben a vizsgált térségek közül Közép-Európa a legveszélyeztetettebbek közé tartozik.
Dr. Dunkel Zoltán, az Országos Meteorológiai Szolgálat elnöke a SREX magyarországi hatásokat elemző tanulmányára (HREX) hivatkozva térségünkben a társadalom számára egyre kellemetlenebb átlaghőmérséklet-emelkedést vetített előre.
Dr. Haszpra László, az MTA Meteorológiai Tudományos Bizottságának elnöke az üvegházhatású gázok kibocsátásának folyamatos világszintű emelkedéséről számolt be. Ebben – mindennemű intézkedés ellenére – csak a globális gazdasági válság okozott rövid ideig tartó enyhülést.
