Nincs kegyelem: kameraerdő vadászik a bliccelőkre

A személygépkocsik használati díjas és a tehergépkocsik megtett úttal arányos fizetési rendszerében alkalmazott ellenőrzési infrastruktúra összefésülésén dolgozó NÚSZ-nál mást terveznek. Lapunk kérdésére a társaságnál közölték: a kormányhatározatban biztosított 1,25 milliárd forintot portálépítésekre és az értékesítési, ellenőrzési rendszerek fejlesztésére fordítják. Méghozzá úgy, hogy a tervezett átalakítás során a meg lévő rendszerek redundáns képességeit megszüntetik, azaz a két rendszernek nem lesznek külön ellenőrző kapui, a jelenleg 110 fix portált és ötven kamerás autót használó hálózatuk országos lefedettségét viszont megtartják. Az pedig már eldőlt, hogy mindehhez újabb gépkocsik beszerzésére nincs szükség.

A januárban fizetőssé tett útszakaszokon az állandó kamerák elhelyezésére alkalmas helyek kiválasztása, illetve az indokolt munkálatok felmérése még folyamatban van. Ami azt is jelenti, hogy az év elejétől fizetőssé vált útszakaszok jelentős hányadán a bliccelőket egyelőre csak a NÚSZ kamerás autói buktathatják le. Megnyugtató lehet ugyanakkor az is, hogy a feleslegesnek ítélt megyei matricáját két hét alatt visszaváltó nyolcezer autósnak nincs miért aggódnia. Úgy tudjuk, hiába volt minden jogszabályi fenyegetés, őket az útdíjszedő akkor sem tudja utólag megbüntetni, ha a területi címkével olyan utakat is használtak, amelyek az útdíjrendszer februári módosítása után fizetősek maradtak. Ezt ugyanis már nem bizonyíthatja semmi.

Az útdíjszedő cég adatbázisa legalábbis biztosan nem, mert központi számítógépei nem őrzik meg az érvényes matricával közlekedő autók rendszámát. Vagyis a januári „próbaüzem” idején érvényes vignettával közlekedő gépkocsik adatai, attól függetlenül, hogy melyik fizetős utat használták, már régen nincsenek meg a társaságnak. Az ellenőrzés adatbázisában csak azok szerepelnek, akiknek nem volt matricájuk. Lapunk úgy tudja: a jogosulatlan úthasználatról januárban rögzített adatok szerint a leggyakoribb „szabálytalanság” a D1-es és a D2-es matricakategória tévesztése volt. Azaz a nyolc-kilenc személyes kisbuszok, illetve az egyébként személyautónak látszó, 3,5 tonna alatti kishaszongépjárművek használói tévedésből a személygépkocsik matricáját vásárolták meg. Ami jogilag olyan, mintha egyáltalán nem is fizettek volna az úthasználatért.

Más kérdés, hogy a megyei matricával rossz útra tévedők bírságolásának elmaradása komolyabb veszteséget aligha okoz a költségvetésnek. A matricaértékesítésben ugyanis jók az eredmények. A február 11-i zárásig összesen 1,75 millió autóra váltottak úthasználati jogosultságot. Éves országos címkét 249 ezren, havit 123 ezren, hetinek nevezett tíznaposat 662 ezren vásároltak. Megyei matricából 717 ezer kelt el. A legtöbb Pest megyében, ahol 464,3 ezren vették meg a korlátozott területre szóló éves jogosultságot.