Megjelentette ajánlását a Magyar Nemzeti Bank a nyugdíjbiztosítások átláthatóvá, egyszerűbbé és olcsóbbá tételéről. Az ajánlásnak július elsejéig kell megfelelniük a biztosítóknak, ezt követően pedig a jegybank ellenőrizni fogja, hogy melyik társaság hogyan tesz eleget annak.

A valaha roppant népszerű nyugdíjbiztosítások piaca 2009-től vett erős lejtmenetet, amikor a hozzá kapcsolódó adókedvezményt elvette az akkori jogszabálymódosítás. Ezt az idén kapta vissza a rendszer, persze a korábbi szja-mérték mellett ez már jóval karcsúbb. Tavaly év végén kevesebb, mint 290 ezer ilyen biztosítás volt a piacon, az idén az első negyedévben már tapasztalható volt néhány tízezer darabos növekedés az új kötéseknél. Az új termékek java befektetési egységhez kötött és nem hagyományos biztosítás.

Az MNB kiadott ajánlásának legfontosabb eleme a teljes költségmutató (tkm) költségplafonja: tízéves kötés után a tkm nem lehet több 4,25-nél, 15 éves lejáratnál 3,95-nél, s húszéves lejárat mellett 3,5 százaléknál. Indokolt esetben – ha nagyon összetett a választott eszközalap, magas a várható hozam – két százalékponttal emelheti a tkm-et.

A jegybank célja, hogy a nyugdíjbiztosításokhoz opcionálisan minden biztosító ajánljon fel járadékszolgáltatást is, s az egyszeri kifizetéseket 30 százalék körüli szinten maximalizálják. Persze ahhoz, hogy a járadékszolgáltatás jól működjön, nem árt megfelelő számú ügyfél sem, hiszen minél több a befizető és majdani járadékos, annál finomabban lehet a rendszert hangolni. Egyelőre finoman szólva sem divatosak az ilyen szolgáltatások.

A jelenlegi ügynöki hozzáálláshoz képest, miszerint minél rövidebb idő alatt minél nagyobb jutalékú terméket adjon el, az ajánlás valódi tanácsadást szeretne a piacon. Vagyis az ügyfél legyen tisztában azzal, hogy mit akar és ez neki mennyibe fog kerülni. Felesleges nyugdíjbiztosítást eladni annak, aki arra számít, hogy 10-15 év múlva lakásra vagy akármire költi a megtakarítását. Kérdés, mennyiben lesz ez sikeres.

Ennek fényében elvárható, hogy az életciklusnak megfelelő terméket adjon. Ilyen lehet több, eltérő kockázatú, hozamú (és költségű) eszközalap „sorba rendezése", amely az adott életciklushoz igazítva a megfelelő hozamot adja a még elvárható kockázat mellett.