Tizenhárommilliárd forintért építi az ország negyedik (ha a Digi beelőzi, akkor az ötödik) mobilhálózatát az állami MVM Net Zrt. Már zajlik a szállító kiválasztása – értesült a Népszabadság kormányközeli forrásokból. Kérdés, milyen üzleti terven nyugszik a beruházás, amit alighanem az MVM Net anyacége, a tavaly már veszteségbe forduló állami MVM Magyar Villamos Művek Zrt. finanszírozhat. A megtérülés kétséges, ám a piaci szereplőket kitúrják a gépek közötti kommunikáció (m2m) piacáról.

Téren Róbert, az MVM Net vezére. Nagy fába vágják Bruzák Noémi / MTI

A 450 MHz-es frekvencián olyan mobilhálózat épülne, amely a gépek – például az intelligens mérőórák – közötti kommunikációt biztosítja. S bár a tervek csak papíron léteznek, a cég múlt héten sajtóközleményben büszkélkedett, hogy a terve iránt a Barcelonában megrendezett mobil-világkongresszuson is élénken érdeklődött a nemzetközi szakmai közvélemény. A Külgazdasági és Külügyminisztérium által finanszírozott standon a megjelenés pozitív eredménnyel zárult – írta kérdésünkre az állami cég, amely arról is szólt, hogy 6200 kilométeres gerinchálózatuk révén nemzetközi piacon is megjelennének.

Az okosmérők képesek arra, hogy megvalósítsák a távleolvasást, s az energia- és vízfogyasztást az alacsonyabb kihasználtságú völgy időszakba irányítsák: a mosógép este kapcsol be, a locsolórendszer éjjel öntözi a kertet, a gázbojler csúcsidőn kívül melegít, így spórolva energiát. Takarékos energiahasználatra sarkallva a fogyasztókat.

A rendszer racionalitása megkérdőjelezhető: Magyarországon a nagy közműcégek az elmúlt években átfogó, nyolcezer háztartásra kiterjedő okosmérős kísérletet hajtottak végre. Mint megírtuk, a tényleges vizsgálat nagyrészt 2013–14-re, vagyis a rezsicsökkentés időszakára esett. Az előzetes várakozások szerint az okosmérős háztartásokban havi 1000-1500 forintnyi fogyasztáscsökkenést jósoltak. A 2014-es kiértékelés azzal az eredménnyel zárult, hogy az okosmérők nem váltották be ezt. Ezt forrásaink azzal magyarázták, hogy a rezsicsökkentés miatt a pénzbeli megtakarítás a fogyasztókat érdemben nem sarkallta a szokásaik változtatására.

Nem ez a tervezett beruházás egyetlen gyenge pontja. Kormányzathoz közel álló forrásaink arra világítanak rá, hogy a projekt üzleti terve, ami alapján a tulajdonosok jóváhagyták a beruházást, irreális. Évi 1,6 milliárd forint bevétellel számolnak, vagyis ez alapján a hálózatra fordított pénz tíz év alatt sem térül meg. Ehhez képest a napokban Chris Mattheisen, a Magyar Telekom vezérigazgatója egy az ügytől független beszélgetés során teljes iparági szinten néhány százmillió forintra tette az m2m piac értékét idén és a következő évben. Persze ez a piac intenzíven fejlődik, a növekedés gyorsabb is lehet, mint az előrejelzések. Nem csoda, hogy a mobilszolgáltatók világszerte sokat fektetnek ebbe.

Magyarországon mintha más lenne a helyzet. Háttérbeszélgetéseink során az a kép rajzolódott ki, a magyar cégek mintha lemondtak volna a piac e szeletéről, hogy hagyják boldogulni az állami céget. Ennek oka forrásaink szerint az, hogy ebből még olyan kevés pénz jön ki, hogy ezért nem nyitnak újabb kormányzati frontot azzal, hogy akadályt gördítenének a 450-es hálózat építése elé. Pedig tudnának, hisz az unióban nem nézik jó szívvel az állami pénzből megvalósuló, piactorzító beruházásokat. A 450-es rendszer ilyen, hisz a piacról visz el ügyfeleket.

Az állami cég előtt áll más kihívás is. Mivel a médiahatósággal kötött frekvenciaszerződésében lefektetett határidőket nem tudta tartani, újra kell tárgyalnia a kontraktust. Azt egyelőre nem módosították a felek. Ráadásul a dokumentum a régebbi, lassabb átviteli technológiát engedélyezi, miközben az MVM Net modernebb, LTE hálózatot építene.