Úgy tudni, hogy az elképzelésről informálisan a nemzetgazdasági tárcánál már tudnak, de formális döntés még nem született. Informátoraink szerint Varga Mihály tárcájánál visszafogott lelkesedéssel fogadták a vasárnapi fogyasztás elfojtását tervező ötletelést. Forrásaink szerint a minisztériumnál úgy gondolják, inkább időt kellene hagyni a piacnak, hogy a boltzár politikai hajtűkanyarjai után rendezze sorait. De az ő ellenérzésük nem számít ügydöntőnek, a délutáni zárásból még könnyen törvény lehet. Ugyanakkor fut egy másik elképzelés is, az, amit Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője a napokban nagy vonalakban a nagyérdemű elé tárt.
Ez máshonnan igyekszik elvenni a boltok kedvét a hétnapos nyitva tartástól. Kósáék ugyanis azt tervezik, előírnák, hogy egy évben csak hat alkalommal lehessen kötelezően munkára fogni vasárnap a kiskereskedelmi dolgozókat, valamint vasárnapi munkavégzés esetén az azt következő szombatot a munkaadónak ki kellene adni pihenőnapként.
Egyelőre kérdéses, hogy a Kósa-féle csomagba bekerül-e a bérpótlék kérdése is. Mint emlékezetes, korábban a vasárnapi bezárás idején a kormánypárt 100 százalékra emelte a vasárnapi bérpótlékot a nyitva tartó üzletek dolgozói számára. A kormány tavasszal azért törölte el a vasárnapi zárva tartást, hogy semmi – így a szocialisták által kezdeményezett vasárnapi népszavazás se – zavarhassa a kormány fő politikai műsorszámának tekintett októberi „migránsügyi" népszavazás sikerét. Ekkor egy füst alatt visszaállította a korábbi, 50 százalékos bérpótlékszintet.
A kabinet akkor jogtechnikai indokokkal magyarázta a lépést, mondván: a vasárnapi zárva tartásról szóló törvény eltörlésével automatikusan állt vissza ötven százalékra a bérpótlék, azonban ez csúsztatás volt, mivel a Fidesz-frakciót semmi sem tartotta volna vissza attól, hogy a kérdést külön törvényben szabályozzák. Pláne, hogy az ezt célzó ellenzéki javaslatokat rendre leszavazták.
Könnyen lehet, hogy ez valójában kommunikációs lépés volt: a vasárnapi szabadnap eltörlése miatt elkeseredett, több mint háromszázezer kiskereskedelmi dolgozó körében így akarhatták megutáltatni a vasárnapi bezárás eltörlését kikényszerítő ellenzéket. Bár a javarészt szakszervezeti igényeket visszhangzó Kósa-féle elképzelésekben is felmerült egy „progresszív” bérpótlék lehetősége – azaz vasárnap délig normál, 50 vagy 100 százalékos bérpótlékot fizetnének, majd efölött óránként nőne a pótlék mértéke –, ám úgy hírlik, hogy ezt mostanában az ágazati szakszervezetek sem túlzottan erőltetik. Részint a progresszív bérpótlék jókora pluszadminisztrációt hozna munkáltatónak és munkavállalónak egyaránt, másfelől a vasárnapi munkanapok leszűkítésével a hétvégi bérpótlék jelentősége is jócskán csökken, és a szakszervezetek inkább az alapbérek emelése mellett törnek lándzsát. Különösen, hogy a kiskereskedelmi szektort bénító, súlyos munkaerőhiány mellett erre most igen jó lehetőségük is van.
|
A kisebb boltokat hoznák helyzetbe Móricz-Sabján Simon / Népszabadság |
A Kósa-féle javaslat nyomán ráadásul tovább nőhet a nagy láncok munkaerő-szükséglete, azaz a szakszervezetek és a dolgozók alkupozíciói tovább erősödnének. Ugyanakkor ezzel tovább nyílik a bérolló a nagy multinacionális cégek és a hazai tulajdonú boltok között is. Míg a multi hipermarketeknél bruttó 180 ezer forint körüli, a diszkontláncoknál 200-300 ezer forint közötti munkabéreket lehet kapni, addig a kisebb, hazai üzleteknél zömében inkább 150 ezer forint alattiak a bérek. A várható bérnövekedés így különösen a fővárosban és a vonzáskörzetében lévő hazai üzleteknek, üzletláncoknak a nyereségességét csökkentik. A multik ezt alighanem jobban el tudnák viselni. Így születhetett meg a kormánypárt környékén az az ötlet, hogy a kisvállalkozások versenyképességének segítésének a szándékával arra késztessék a multikat, hogy kevésbé erőltessék a vasárnapi nyitva tartást.
Tavasszal, amikor a kormány dobta a boltbezárási törvényt, a kereszténydemokratáknál jobban csak a kereskedelmi láncok voltak megdöbbenve. A vasárnapi bezárás után ugyanis igen sok dolgozó elhagyta az ágazatot, részint külföldre, részint más iparágba mentek dolgozni. Így a nyitva tartás engedélyezése után válságértekezlet válságértekezletet követett még a multiknál is, hogyan szerezzenek maguknak munkaerőt a plusz egy napra. Azóta is a jobban fizető nagy hálózatok is alig találnak maguknak munkavállalót: sok helyütt diákmunkásokkal, vagy kölcsönmunkásokkal próbálják kifoltozni a munkaerőhiányt. Ám kölcsönzött munkaerő drága, míg a szeptemberi iskolakezdéssel a diákmelósok zöme visszatér az iskolapadba.