A március végén kibocsátott hárommilliárd dolláros devizakötvény és az önkormányzati adósságátvállalás most lezárult szakasza megtette hatását: újabb rekordszintre repítette az államadósságot, amely a bruttó hazai termék (GDP) 82,9 százalékát tette ki a hét elején az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) összesítése szerint.

Teknős Miklós / Népszabadság

Az ÁKK honlapján közöltek szerint az év eddig eltelt szakában 2488 milliárd forintot tapasztottunk a tavaly év végén – legális trükközéssel – éppen a megkívánt szintre leolvasztott adóssághegyhez. Számmisztikai érdekesség, hogy a 2488 milliárdos „hozzáadott-értékkel" hízott történelmi rekordra, 24488 milliárdra a költségvetés adóssága. Mint ismert, a kormányzati tartalékok beáldozásával és az államosított nyugdíjpénztári pénzek kisöprésével tudták a 2012 végi 79,8 százalékról 79,2 százalékra csökkenteni a rátát. Papíron tehát sikerült teljesíteni az alaptörvénybe foglalt adósságszabályt, amely a ráta folyamatos csökkentésére kötelezi a kormányt.

Semmi kétség sincs afelől, hogy az adósságszabály 2014 végén is teljesül, az ominózus hárommilliárd dolláros tétel például két devizatartozás júliusi és novemberi visszafizetésével már törlődik is a rendszerből.

A magas eladósodottság ellenére sincsenek egyelőre finanszírozási problémái az államnak, ezt példázza az is, hogy az orosz-ukrán krízis elmélyülése közepette is jól fogynak a magyar adósságpapírok. Az ÁKK keddi, három hónapos diszkontkincstárjegy (dkj) aukciója újabb rekorddal szolgált: a 2,66 százalékra mérséklődött átlaghozam rendkívül alacsonynak számít, az egy héttel korábban mértnél két bázisponttal kisebb. A keresletre sem lehet panasz, két és félszeres túljegyzést regisztráltak az aukción, ahol emiatt az eredetileg kínált hatvanmilliárd forintról nyolcvanmilliárdra növelték a felkínált dkj-mennyiséget.

A magyar papírok vonzerejének az is kedvez majd, ha az Európai Központi Bank (EKB) a defláció elleni küzdelmében valóban csökkenti a jelenleg 0,25 százalékon álló alapkamatát. Ez fokozná a magyar eszközök iránti keresletet, tágítaná az utóbbi időszakban egyre karcsúsodó kamatprémiumot, ami lassan a befektetői szemmel még mindig kiszámíthatatlannak elkönyvelt magyar gazdaságpolitika kockázataira nyújtott fedezetet. Más kérdés, hogy a jegybank monetáris tanácsa a húsvétot követő keddi ülésén újabb tíz bázisponttal 2,50 százalékosra mérsékelheti az irányadó rátát, újfent csökkentve a magyar eszközökön elérhető nyereséget.