Lefoglalt termékek a hivatal raktárában Kovács Tamás / MTI

Amint arról beszámoltunk: az előzetes egyeztetések nélkül, váratlanul előhúzott díjemelés nyomán a nagy kereskedelmi láncoknak összesen több mint 30milliárd forintot kell befizetniük jövőre a Nébihnek, ebből legalább 12 milliárd forintot a nálunk piacvezető Tescónak.

Bár a parlament honlapján olvasható 2015-ös költségvetés tervezetében még nincs nyoma ennek a tételnek – igaz, a „lex Tescót” még nem fogadta el az Országgyűlés –, érdeklődésünkre a Nébihnél elmondták: a díjból befolyó összeg fele marad náluk. Az ötvenből tíz százalékot kötelezően fejlesztésre fordítanak, míg a fennmaradó összeget a hivatal működésére, azaz az élelmiszer-felügyelet napi működésének a fenntartására fordítják. A bevétel másik fele – több mint 15 milliárd forint – a kormányhivatalokhoz kerül, amely szintén az élelmiszer-biztonság erősítését jelentheti, mivel a tényleges ellenőrzést végző állatorvosok a kormányhivatalok felügyelete alá tartoznak.

A jelenlegi költségvetésben 13,5 milliárd forint van betervezve a Nébihnek, ebből 8,9 milliárd származik az 1100 főt foglalkoztató hivatal különféle bevételeiből, míg a maradék a központi költségvetésből származó támogatás. A Nébihnek egyelőre nincs információja arról, hogy a radikálisan felemelt felügyeleti díj nyomán csökkenhet a büdzséből folyósított összeg. Azaz összességében akár több mint 40 milliárd forintból működhet az élelmiszer-biztonság, amelynek súlya így költségvetésében vetekszik a teljes polgári nemzetbiztonság és hírszerzési állomány apanázsával.

A Nébihnél úgy tudják: a zömében a hipermarketektől befolyó összegből a 2013 és 2022 közötti időszakra előirányzott élelmiszerlánc-biztonsági stratégia megvalósítását fogják finanszírozni. 2015-ben ebből konkrétan egységes információmenedzsmentet építenének fel, újjászerveznék a nemzeti referencialaboratóriumi rendszert, és élelmiszer-biztonsági tudáshálózatot építenének ki.