Az ingatlanfejlesztéssel foglalkozó, magyar állampolgársággal is rendelkező üzletember Izraelből érkezett tanúkénti meghallgatására a Szolnoki Törvényszékre, és a Sukoró-ügyként ismertté vált büntetőper hétfői tárgyalásán több mint hat órán át válaszolt a kérdésekre.

A bíróság előtt angolul beszélő Joav Blum azt mondta, hogy a kaszinóberuházás Közép-Európa legnagyobb fejlesztése lett volna. Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnökhöz azért fordultak, mert szerették volna maguk mögött tudni a kormányzat támogatását.

A King's City ötletgazdájának számító Joav Blum vallomásában szólt arról, hogy először 2007-ben Albertirsa és Pilis települések környékén vásárolt befektetési céllal földeket, az utóbbit már a kaszinóberuházás érdekében szerezte meg. Később kiderült, hogy a közép-magyarországi régióban I. kategóriás játékkaszinó létrehozására már van pályázó, és mivel ilyen típusú létesítmény régiónként csak egy működtethető, a Pénzügyminisztériumban a közép-dunántúli régiót javasolták nekik.

Joav Blum elmondta, a befektetők nevében Bárd Károly ügyvéd fordult a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.-hez azzal a kérdéssel, hogy a Velencei-tó partján lévő 60-70 hektárnyi, állami tulajdonban lévő ingatlanokat miként lehetne megszerezni a King's City projekthez. Vallomásában többször utalt arra, hogy a földterületek esetében a telekcsere mellett lízingelésben, bérbe vételben és vagyonkezelésben is gondolkodtak.

A földterületek megszerzéséről beszélve Joav Blum felidézte, hogy a Gyurcsány Ferenc kormányfővel folytatott megbeszélés végén Tátrai Miklós, az MNV Zrt. vezérigazgatója konkrét feladatként kapta, hogy nézzen utána, az albertirsai és pilisi telkek miként cserélhetők el a sukoróiakra. Emlékezett arra is, hogy amikor felkereste Tátrai Miklóst a kiszemelt földterületek maguk által elkészíttetett értékbecslésével, a vezérigazgató közölte vele, a forgalmi érték megállapítását egy általuk megbízott szakcégnek kell elvégezni.

Joav Blum kérdésekre válaszolva azt mondta, tisztában voltak vele, hogy a kaszinótenderre más is pályázhatott volna, de azt is tudták, hogy rajtuk kívül más nem szándékozik ilyen létesítményt építeni. Hozzátette: nemcsak a King's City nem valósult meg, hanem a más befektetők által tervezett Álomsziget és Euro Vegas elnevezésű beruházások sem.

Joav Blumot augusztusban egyszer már beidézte a bíróság, de az izraeli-magyar üzletember levélben kimentette magát, azt írta, hogy a magyar sajtóból értesült a Sukoró-ügyben történő kihallgatásáról. Akkor jelezte, hogy egy későbbi időpontban kész tanúvallomást tenni, és a bíróság ezután idézte be december elejére.
Az állam képviseletében eljáró MNV Zrt. 2008. július 30-án kötött - egy tervezett turisztikai beruházáshoz kötődő - telekcsere-szerződést Joav Blummal. A Központi Nyomozó Főügyészség ezzel kapcsolatban 2009 áprilisában indított nyomozást. A Fővárosi Ítélőtábla 2011. június 13-án jogerősen semmisnek mondta ki a szerződést azzal, hogy vissza kell állítani az eredeti állapotot. A mostani vádirat szerint a beruházással összefüggő telekcsere-szerződés teljesülése esetén 1,294 milliárd forint kár érte volna az államot.

A Központi Nyomozó Főügyészség különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének kísérletével vádolja az elsőrendű vádlott Tátrai Miklóst, a másodrendű vádlott Császy Zsoltot, az MNV volt értékesítési igazgatóját, a harmadrendű vádlott Markó Andreát, a Pénzügyminisztérium volt szakállamtitkárát és a negyedrendű vádlott F. Zsolt értékbecslőt. Császy Zsoltot és F. Zsoltot mint bűnsegédet vádolják ezzel a cselekménnyel. V. Bálint ügyvéd, ötödrendű vádlott ellen kétrendbeli közokirat-hamisítás bűntette a vád. A másodrendű és a negyedrendű vádlottat magánokirat-hamisítással is vádolják.

Sukoró per