Javul is, romlik is
A vártnál jóval több, 175 ezer munkahely keletkezett februárban az Egyesült Államokban, de közben a munkanélküliségi ráta 6,7 százalékra emelkedett.
A rendkívül hideg téli időjárás hatásait a jegybank (Fed) elemzi, de alighanem tovább szűkíti a feltörekvő piacokon alkalmanként zavarokat okozó gazdasági élénkítő programját, a mennyiségi lazítást. Az elemzők 149 ezer új munkahely keletkezésére számítottak, s arra, hogy a munkanélküliségi ráta nem változik, vagyis 6,6 százalék marad. De jóval több új állás jött létre, s minthogy valószínűleg többen keresnek munkát, így a munkanélküliek aránya 6,7 százalékra emelkedett.
De a gyengének minősített decemberi és januári számokat összesen 25 ezerrel felfelé módosította a munkaügyi minisztérium statisztikai részlege. A foglalkoztatási adat nemcsak az amerikai gazdaság állapotának egyik fontos mutatója, hanem egyben támpont a jegybank számára, hogy milyen ütemben fogja vissza a gazdaság élénkítésére, a hosszabb távú kamatok alacsony szinten tartására kidolgozott, s mennyiségi lazítás néven ismert programját, amelynek keretében jelenleg havi 65 milliárd dollárért vásárol értékpapírokat.
Az összeg 85 milliárdról két lépcsőben, tíz-tíz milliárddal csökkent eddig január óta, s vélhetően ebben az ütemben folytatódik, miközben az irányadó kamat még hosszabb ideig nulla százalék körül alakul. A Fed vezetői számára ugyanakkor nagy kihívás, miként változtassák meg az előretekintő útmutatás nevű kommunikációs politikát, amelynek értelmében a kamat emelése megfontolható, ha a munkanélküliség 6,5 százalékra apad. S csaknem itt tartunk.
Az adatokból azonban egyelőre nehezen szűrhető ki, hogy alakulásukban mekkora szerepet játszott a rendkívül zord téli időjárás, illetve a gazdaság növekedési ütemének esetleges lassulása. Erre utalt a februári kongresszusi meghallgatásain Janet Yellen, az amerikai jegybank új elnöke is, amikor arról beszélt, hogy a monetáris politikának adatok széles körét kell vizsgálnia, s nem hagyatkozhat csupán egykét mutatóra.
Az amerikai jegybank vezetői az utóbbi időben már ismét egyre inkább a komplex elemzések szükségességéről beszélnek – ezzel is előkészítve a korábbi politika várható megváltoztatását. Amikor a Fed 2008-ban történelmi mélypontra vitte az irányadó kamatot, egyben belső vitát is kezdeményezett arról, miként adhatná a legtöbb információt a befektetőknek és általában az embereknek a jegybanki célokról. Végül 2012 decemberében – részben Ben Bernanke akkori elnök helyettesének, Janet Yellennek köszönhetően – két számhoz kötötte a kamatszint normalizálásának megkezdését.
Ha a munkanélküliségi ráta 6,5 százalék alá kerül, s az infláció üteme nem emelkedik 2,5 százalék fölé. Az utóbbi hónapokban, ahogy csökkent a munkanélküliség, a jegybank jelezte, ha a ráta eléri a 6,5 százalékot, akkor sem emelkedik még a kamat a jelenlegi nulla százalékról. Ugyanakkor nagyobb hangsúlyt kapott, hogy az infláció jóval a kétszázalékos cél alatt maradt, s ezt is figyelembe kell venni.
A nyíltpiaci bizottság januári üléséről február közepén megjelent jegyzőkönyv szerint a Fed vezetői nem jutottak közös nevezőre, hogy miként módosítsák az előretekintő útmutatáson. Nyilván nem elegendő csupán annyit mondani, hogy ha a munkanélküliség 6,5 százalék alá süllyed, akkor sem változik a kamat. Ennél részletesebb magyarázatra van szükség. A Bloomberg szerint a jövőben a tájékoztatás homlokterébe kerül a negyedéves előrejelzés, amely a gazdaság növekedésére, a foglalkoztatási helyzetre, az inflációra és a kamatpályára tartalmaz prognózisokat.