Januárban a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató (NÚSZ) Zrt. összesen 1,44 millió autópálya-matricát értékesített. Az éves, országos címkét 220 ezren, a havit 92 ezren, a hetiként jegyzett tíznaposat 510 ezren váltották meg. Aki ezek valamelyikét választotta, egy az egyben nem visszaváltható portékát vásárolt. Mert hát az útdíjrendszert gyors egymásutánban kétszer is átalakító kormány döntése szerint, a januárban kényszerből megváltott virtuális vignetták leadásának lehetősége, csak a megyei matricát váltókat illeti meg. Azaz hozzávetőleg 621 ezer autóst, akik hárommilliárd forintot meghaladó bevételhez juttatták az állami díjszedő céget.

Közülük a NÚSZ becslései szerint húszezren kérik majd vissza a pénzüket. Ami százmillió forint visszafizetésével, na meg az ügyfélszolgálati irodáknál tumultuózus jelenetek kialakulásának lehetőségével kecsegtet. Utóbbira komoly az esély a főváros környéki ügyfélszolgálatokon. A megyei matricákból a legtöbbet ugyanis Pest megyében vásárolták: január végéig 410,2 ezer címkét vettek meg a korábban zömmel díjmentesen használható gyorsforgalmi utakra, a kényszerhelyzetbe hozott autósok. A várakozások szerint azonban a Budapest agglomerációjában közlekedők soraiból annak ellenére kevesen váltják majd vissza a megyei címkéket, hogy a 4-es főút Liszt Ferenc repülőtér előtti 900 méterén február 1-től ismét díjmentes az úthasználat. Hiszen a sztrádák fővárosi bevezetőin, illetve az M0-s nehezen megkerülő szakaszain a kormány továbbra is tartja a markát.

Ezzel együtt az állami útdíjszedő itt is megpróbálja elejét venni a kígyózó sorok megjelenésének. Az elektronikus visszaváltás lehetőségének megteremtése mellett, „fagylaltos kocsi" néven becézett mobilcsoportos díjellenőr autói, az M3-as autópályán Budapesten, és az M1-M7 közös szakaszán Budaörsnél, az állandó ügyfélszolgálatok szomszédságában, már vasárnap kinyitották a pénztárakat. És ugyanígy készülnek a rohamra a legtöbb matrica visszaváltását ígérő Vas megyében is. Az M86-os elhibázott díjasításának semmissé tétele után ugyanis, a megyében eladott 7600 területi címke mindegyikét visszaadják majd.

De rohamra számítanak a Veszprém megyéhez közeli, mobil díjszedő kasszával megerősített székesfehérvári ügyfélszolgálaton is, ahol valószínűleg az M7-es rövidke veszprémi szakaszára eladott 4800 matrica többségét, illetve a dunaújvárosi Duna-híd egy hónap sarcolás után ismét díjmentes kilométereire vásárolt vignetákat leadják majd gazdáik.

Nagyobb matrica leadási kedvre ezen kívül legfeljebb Bács-Kiskun és Tolna megyében számít a NÚSZ. Az M9-es autóút szekszárdi Duna-hídjának díjasítása miatt mindkét megyében sokan váltottak kényszerből matricát. Bács-Kiskunban 19,2 ezren, Tolnában 6,4 ezren. És mert február 1-től már ezen a hídon sem kell fizetni, a megyei címkét itt csak azok tartják meg, akiknek az M5-ös, vagy az M6-os autópályák valamelyikére kell. Az pedig már a kormány szerencséje, hogy a megyei matricák eladásában élen járó megyék többségében nincs miért visszaadni a címkét.

Ha mégis lenne ilyen ok, a listavezető Pest és az 52,1 ezer vignetta eladásával második helyezett Fejér megye után, Győr-Moson-Sopronban fontolgathatnák a legtöbben, mit tegyenek a felesleges matricákkal. Itt 31,4 ezer autósnak van megyei címkéje. A sorban a következő Heves megye 22,4 ezer matricával, majd Bács-Kiskun után Komárom-Esztergom jön 14 ezer, Csongrád 12,7 ezer, Somogy 12,7 ezer, Borsod 8,7 ezer matricával.

A második csoportot Vas megye nyitja, majd 6,5 ezer matricával Hajdú-Bihar, 6,4 ezerrel Tolna, 6 ezerrel Szabolcs-Szatmár, 4,8 ezerrel Veszprém folytatja. A sereghajtók szerepe a 3,5 ezer megyei matricával Baranya, illetve 2,9 ezer címkével Zala megyének jutott.