Az első fejezet két alfejezete között viszont jelentős a különbség. A munkahelyteremtést és növekedést, továbbá a versenyképességet támogatni hivatott alfejezet kötelezettségvállalásai 6,1, kifizetése pedig 11,4 százalékkal emelkedhetnének, 18,6, illetve 17,5 milliárd euróra. A gazdasági, társadalmi és területi kohéziót előmozdítani hivatott alfejezetben viszont a bizottság csaknem hatodával, 50,8 milliárd euróra csökkentené a kötelezettségvállalások mértékét, míg a kifizetéseket 4 százalékkal mérsékelné, 49 milliárd euróra.

Az agrártámogatásokat is tartalmazó második legnagyobb összegű uniós költségvetési fejezetben a bizottság 1,2 százalékkal venné vissza a kötelezettségvállalásokat és 0,2 százalékkal a kifizetéseket, 63,1, illetve 55,87 milliárd euróra.

A legnagyobb mértékben a "Biztonság és Állampolgárság" című költségvetési fejezet kötelezettségvállalásai nőnének 2015-höz képest, 9,7 százalékkal, 2,67 milliárd euróra, a kifizetések ebben a fejezetben 2,26 milliárd eurót tehetnének ki, 17,1 százalékkal többet, mint idén.

Az unió külpolitikai eszközeinek pénzügyi fedezetét ellátni hivatott "Globális Európa" című fejezet kötelezettségvállalásai 5,6 százalékkal 8,9 milliárd euróra emelkedhetnének, míg az összesen 9,5 milliárd eurós kifizetéseknél a brüsszeli testület 28,5 százalékos emelést javasol. Az intézményrendszer fenntartására a bizottság 8,9 milliárd eurót javasol, ami 2,9 százalékkal lenne több, mint idén. Ez az összes uniós kiadás 6,2 százaléka.

Krisztalina Georgieva, a bizottság költségvetési ügyekért felelős alelnöke szerint a 2016-os uniós költségvetés beruházásokkal támogatja majd a gazdasági fellendülést, és segíti az olyan kívülről érkező kihívások kezelését, amilyen a migráció.
"A jelenlegi gazdasági helyzetben minden eddiginél fontosabb, hogy az adófizetők pénzét bölcsen használjuk fel" - hangsúlyozta a bolgár politikus, majd hozzátette: "Európa legégetőbb szükségleteire reagálunk, és a lehető legjobb eredményre törekszünk".

A bizottság közleménye kiemeli, hogy a 2016-os uniós büdzsé csaknem fele a növekedésösztönzést szolgálja, az ideinél 30 százalékkal többet, 18 milliárd eurót irányoz elő a felsőoktatási diákcserét finanszírozó Erasmus+ programra, tovább 11,6 százalékkal többet, 10 milliárd eurót a kutatás-fejlesztés és az innováció előmozdítására, az uniós gazdáknak pedig 42,86 milliárd eurót szán.