A munkahelyvédelmi akcióterv 300 milliárdos forrását döntő részben a Magyar Nemzeti Bankra, valamint a Magyar Államkincstárra kirótt tranzakciós adó szolgáltatná, továbbá az adóbehajtásból remélt, hasraütésszerűen beírt pluszbevétel. Az első kettő elszállni látszik, a harmadikról az Origo hírportál állapítja meg – az NGM anyagára hivatkozva –, hogy teljesíthetetlen.

A birtokába került friss, minisztériumi számítás is azt mutatja, az NAV-tól remélt pluszpénzek bizonytalanok. A dokumentumban nem túl életteli érveket sorakoztat fel a szaktárca, a felsorolt számokkal együtt is minimum kétséges, hogy a kabinet képes lehet behozni a remélt 180 milliárdot – írja a portál.

Az adóhivatal olyan hatalmas szervezet, hogy biztosan lehet még racionalizálni – lényegében ezzel érvel az NGM a mellett, hogy a hatóság belső hatékonyságának javításával 17 milliárd forintot tudnak spórolni. Hogy ez mit jelent pontosan, arra vonatkozóan csak általános terveket fogalmaz meg a tárca.

Az adóhatóság jövőre durván 130 milliárd forintból gazdálkodik, vagyis ha igaz lenne a 17 milliárdos célszám, nagyon gyorsan 15 százalékos visszafogásba kellene kezdeni az adóhivatalon belül. Csakhogy ez veszélyeztetné azt a kormány által megfogalmazott másik célt, hogy a hátralékokból sokkal többet hozzanak be a revizorok jövőre, mint eddig.

Az emberek és cégek által felhalmozott adóhátralék tavaly év végén 540 milliárd forintra rúgott. Ennek a legnagyobb része, közel fele egy éven túl fennálló tartozás, vagyis gyaníthatóan soha nem lehet már behajtani, mert az adócsaló céget felszámolták, eltűnt a süllyesztőben, nincs mit lefoglalniuk a hivatal szakembereinek. A hátralék negyede, közel 140 milliárd forint két hónapon belüli tartozásnak számít, itt van a legnagyobb esély enyhíteni az állam kárát inkasszóval, lefoglalással, végrehajtással. Ezek ma is létező, de adócsalással működő vállalkozások – írja az Origo.

A tervekben az van, hogy 10 százalékkal kell csökkenteni a működő adóalanyok által felhalmozott adósságállományt – hogy miért lenne reális egy pont ekkora mérséklés, a dokumentum nem indokolja meg. Az NGM ceruzája vastagon fogott, mert ettől – és az új hátralék kialakulásának megakadályozásából – 45 milliárd forintot remélnek.

A vámosoktól 5 milliárd forint pluszbevételt remélnek. Az adóhatóság egy sor új eszközt vethet be az adócsalók ellen, illetve meg tudja akadályozni, hogy adócsalási szándékkal alapítson valaki céget. Ilyen például az adóregisztrációs eljárás, vagy a fokozott adóhatósági felügyelet, kiterjesztették a fordított áfát a mezőgazdasági termékek egy körére, kitolták az áfakiutalási határidőt egy hónappal, felpörgették a próbavásárlásokat, finomítják a becslési adatbázist.

Ezek azonban csak jövőre érnek be igazán – szól az NGM érve a mellett, hogy 2013-ban 25 milliárd forint pluszbevételt generálnak ezek. Az érv kicsit sántít, hiszen amit jövőre alkalmazhat a NAV, azt már az idén is előszeretettel veti be, így nehezen érthető, miért hozhatnak jövőre lényegesen több adóbevételt.

Kerek 25 milliárd forintot hoz az – legalábbis az NGM terve szerint –, hogy jön az áfaösszesítő jelentés, a cégeknek le kell jelenteniük, kitől vettek árut, és kinek adtak el. Ez a terv szerint forradalmasíthatja az áfaellenőrzésre való kiválasztást és az ellenőrzést – írja az Origo.

A fennmaradó 60 milliárd pedig attól jön be, hogy az adózók megijednek az NAV-tól, és tisztességes útra lépnek: megtapasztalják, hogy nem éri meg ügyeskedni, és emiatt hirtelen fehéredni kezd a gazdaság.