Mivel a versenyszférában az idei bérrendezések nagyjából már megtörténtek, legfeljebb az állami alkalmazottaknál – fegyveres erők, egészségügyiek – belengetett bérkorrekciók javíthatnak az átlagon. Igaz, a növekményt lenullázza a nyolc hónapos negatív szériából kikászálódó infláció, amely májusban fél százalék volt, s az év végéig tovább emelkedhet.

A kormányzati kommunikáció a statisztikából a lehető legjobb számokat emelte ki, Czomba Sándor nemzetgazdasági államtitkár leleményesen az első „harmadév” számaival illusztrálta a sikert. A január–áprilisi időszakra vonatkoztatott reálbér-növekedést így sikerült 4,8 százalékra kihoznia, s 28 hónaposra bővíteni az emelkedési trendet. Nemzetgazdasági szinten a nettó átlagkereset áprilisban 3,6 százalékos bővülés után 162,7 ezer forintra jött ki, ám ha az egyetlen hónap alatt 150 ezerről 185 ezerre nőtt közmunkásállomány okozta visszahúzó hatástól eltekintünk, már 171 ezerre jön ki a havi fix.

A közmunkásoknak havi 53,9 ezer forintból kellene kijönniük. A vállalati szférában 176,5, a közszférában dolgozóknál 136,5 ezres a havi nettó. Az egykulcsos jövedelemadó egyre jobban széthúzza a fizetési skálát. Nettóban a pénzügyi szférában dolgozók kapják a legtöbbet 364 ezer forintos átlaggal, az infokommunikációs szakemberek jövedelme 315 ezer, az energetikában 287 ezres a havi bér. A szociális ellátásban dolgozók 72 ezres nettójukkal keresik a legkevesebbet. Öt számjegyű még az erdőgazdaságiak (91,5 ezer) és az egészségügyiek fizetése (96 ezer).