Gyengén teljesít a magyar gazdaság

Az IMF szerint az egész közép-, kelet- és délkelet-európai térség a várakozások alatt teljesít, és nem várható érdemi javulás a következő években sem. A magyar gazdaság produktivitása gyengébb az átlagnál, az államadósság még 2018-ban is eléri a GDP 80 százalékát.

Az amerikai jegybank (Fed) adott némi időt a további igazodásra a közép-, kelet- és délkelet-európai régiónak is, amikor egyelőre elhalasztotta az értékpapír-vásárlások összegének csökkentését. Így visszatértek a kockázatot kereső befektetők a térségbe, ám ez átmeneti jelenség, és fel kell készülni a várható piaci zavarokra, valamint a finanszírozási kedv csökkenésére. Ezt írja csütörtökön kiadott regionális jelentésében a Nemzetközi Valutaalap (IMF).

S azért emeli ki a várható feszültségekből származó veszélyeket, mert az említett, s huszonkét országot magába foglaló térség – Törökországtól Lengyelországig, a Baltikumtól a Balkánig – lassabban nő a vártnál. Az utóbbi öt évben csak évente fél százalékkal bővültek a gazdaságok, miközben 2008-ban az IMF még ötszázalékos iramot feltételezett.

A potenciális növekedés is elmarad a többi feltörekvő piac mögött. A lassulás következménye annak, hogy a kisebb kereslet miatt visszaestek a beruházások, nehezebb volt finanszírozókat találni, s a bankoknak is ki kellett igazítaniuk mérlegüket, különösen a válságot megelőző és fenntarthatatlannak bizonyult beruházási fellendülés után.

Ami a tényleges növekedési adatokat illeti, az IMF megismétli a világgazdasági előrejelzésben nemrég publikált számokat: a szűkebb térségben jövőre a várható magyar 1,3 százalékos gazdasági bővülési ütem szintén a legmérsékeltebbnek ígérkezik a visegrádi országok körében.

Nehéz lesz ilyen körülmények között mérsékelni a munkanélküliséget és csökkenteni a megemelkedett államadósságot. Ebből az következik az IMF szakértői szerint, hogy a pénzügyi szektor helyzetét rendezni kell, hogy a hitelezés meginduljon, a bedőlt hiteleket kezelni kell, és fiskális tartalékokat képezni a kockázati felárak leszorítására. Az empirikus kutatások bizonyítják: minél nyitottabb egy gazdaság, annál jobbak a növekedési esélyei, s minél jobban beilleszkedik a nemzetközi termelési láncokba, annál kedvezőbb feltételekkel juthat fejlett technológiához és emelheti a jövedelmeket. Hasonlóan nagyon fontos lenne a befektetők védelmére nagyobb hangsúlyt helyezni, privatizálni a veszteséges állami cégeket, javítani a kormányzás hatékonyságát és átláthatóságát.

Az adatok áttekintése tovább árnyalja az IMF által festett képet. Ami például a potenciális növekedést illeti, az ütem az egész térségben visszaesett, ami – tegyük hozzá – megkérdőjelezi azokat a nyilatkozatokat, hogy Közép-Európa az uniós térség motorja, Magyarország pedig valamiféle termelési központja lehet. Feltűnő, hogy a 2003–07-es időszakban a magyar 2,5 százalékos növekedési iram a legalacsonyabb a közép-, kelet- és délkelet-európai térségben, például a szlovák, a bolgár, a román öt-hat százalékhoz, de a lengyel és a cseh négy-öt százalékhoz képest is. A 2008–12-es periódusban a magyar 0,1 százalék alá csak Lettország és Horvátország került, de előretekintve a 2013–17-es évekre a magyar 0,8 százalékos értéket csak Szlovénia múlja alul.

Az egész térségben a legmagasabb az államadósság aránya Magyarországon. Az IMF hozzáteszi, hogy a feltörekvő piacokon az elfogadható szint valahol a GDP 25-50 százaléka között lenne. A magyar ráta még 2018-ban is nyolcvan százalék lehet – nagyjából annyi, mint idén (79,9) és jövőre (80), de akkor már Szerbia és Albánia megelőz minket a listában, és ennél nagyobb arányú adóssághegyet halmoz fel.

Az egy főre jutó német nemzeti összterméknek a magyar az ötven százaléka. Tavaly ennél jobb értéket ért el Litvánia, Észtország, Szlovákia, Lengyelország, Csehország és Szlovénia. Tizenöt évvel korábban, 1997-ben csak Csehország és Szlovénia előzte meg Magyarországot. Az üzleti környezet alakításában az egész vizsgált térségben Magyarország a nyolcadik, de a befektetők védelmét illetően az utolsó előtti.

Az IMF egyik szintén most nyilvánosságra hozott műhelytanulmánya a német és a visegrádi gazdaságok összefonódását veszi górcső alá, és arra a következtetésre jut, hogy a mély integráció miatt a közép-európai térség is jobban megérzi a nemzetközi sokkokat, de szilárd helyzete és biztos menedék státusa miatt Németország a stabilitás horgonya is a visegrádi államok számára. 

Orbán Viktor a Stadler szolnoki üzemének avató ünnepségén idén tavasszal. Nem húzó-, hanem behúzandó motor vagyunk
Orbán Viktor miniszterelnök és Peter Spuhler, a Stadler Rail Csoport tulajdonos vezérigazgatójan a Stadler szolnoki üzemének avató ünnepségén. 2013.04.18. Fotó: Móricz Simon
Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.