Az euróválság magyarországi hatásai­nak kivédését és a legnehezebb helyzetben lévő családoknak szóló megoldásokat tartalmazó akciótervet jelent be Orbán Viktor kormányfő a parlament mai ülésén – közölte a miniszterelnök szóvivője vasárnap délután a kormányülés szünetében. Ennél többet nem tudhatott meg a nyilvánosság a maratoni tárgyalásról, amelyen a jövő évi költségvetésen még tátongó több százmilliárd forintnyi lyuk befoltozásáról, valamint a Fidesz-frakció múlt héten „hirtelen felindulásból” felvetett ötletéről tárgyaltak. Utóbbi szerint 180 forintos svájci­frank- és 250-es euróárfolyamon végtörleszthetők legyenek a devizaalapú lakáshitelek. Pedig mindenki bejelentést várt.

Konkrétumok híján csak Lázár János frakcióvezető korábbi indoklása citálható, miszerint a javaslatot azért tették a kormány asztalára, mert „az jó az embereknek”, de azt is lehet tudni, hogy a Magyar Bankszövetséggel senki nem egyeztetett, viszont a szándékok szerint minden felmerülő költséget a pénzintézeteknek kell viselniük.

A terv a hitelüket törleszteni nem tudó adósok számára semmilyen segítséget nem nyújt, a megemelkedett havi részletet még valahogy kinyögőket legfeljebb a devizaárfolyamok további hátrányos alakulása okozta veszteségtől kíméli meg.

A végtörlesztésnél alkalmazott árfolyamok maximálásával főleg azok járnának jól, akiknek van annyi megtakarításuk, hogy egy összegben vissza tudják fizetni devizahitelüket. Frank­alapú kölcsön esetében ők a jelenlegi, 230 forint körüli árfolyammal számolva tőketartozásuk több mint ötödét spórolhatnák meg, ez egy tízmilliós adósság esetében 2,2 millió forint talált pénz. Ugyanakkor ha 180-as szint alatt vették fel a hitelt, akkor még mindig fizethetnek többet, mint az eredetileg igényelt hitelösszeg vagy annak időarányos része.

Az euróhiteleknél ennél kisebb a nyereség: 278 forintos árfolyammal számolva 11 százalék, ami, maradva az előbbi példánál, 1,1 millió forint megtakarítás annak, aki elég tehetős hozzá, hogy tízmilliós tartozását így rendezze.

Az adósok többségének a kedvezményes árfolyam csak akkor valós alternatíva, ha forintalapú hitellel ki tudják váltani a devizában jegyzett adósságukat. A magyar hitelállomány nyilvános adatai alapján számoltunk: mennyi lehet e hitelkiváltás vagy konverzió után az immár forintalapú törlesztőrészlet. Körülbelül akkora, vagy néhány százalékkal még magasabb is, mint a 230-as (278-as euró) szinten fizetett részlet.

A forinthitellel való kiváltás ugyanakkor csak akkor alternatíva, ha az ügyfél a bankjánál vagy egy másiknál hitelképesnek találtatik. Kérdés, hogy a magyar bankoknak van-e akkora hitelezési aktivitásuk, ami egy ekkora méretű akcióhoz szükséges. Az egész komolyan átrendezheti a hazai lakáshitel-állomány piacát és a pénzintézetek nyereségességi mutatóit – befolyásolva ezzel a jövőbeni hitelezési hajlandóságukat.

A devizában jegyzett lakáshitelek és jelzálogalapú kölcsönök állománya meghaladja az ötezermilliárd forintot, vagyis ha az adósok minden devizahitelt visszafizetnének, a pénzintézetek több mint ezermilliárd forintos veszteséget lennének kénytelenek elkönyvelni. Ez már a tőkehelyzetükhöz képest is jelentős szám: az Euró­pai Bank Hatóság (EBA) stressz­tesztjén jól szereplő magyarországi bankok egy csapásra elveszítenék saját tőkéjük közel ­felét.

Ha a Fidesz ma keresztül akarja vinni a törvényjavaslatot a parlamenten, akkor a házszabálytól való eltéréshez szüksége lesz az egyik ellenzéki párt támogatására is. Az MSZP-re és az LMP-re biztosan nem számíthat, de a Jobbik nem zárkózik el.

Volner János, a Jobbik képviselője lapunknak elmondta, szerinte a Fidesz megkaphatja a párt támogatását a házszabálytól való eltéréshez, még akkor is, ha egyelőre zavarosnak és kidolgozatlannak tartják a kormánypárt javaslatát. Volner szerint annak az a legnagyobb baja, hogy csak néhány gazdag ember tudja majd igénybe venni, az egyik hónapról a másikra élő devizahiteles kisemberek nem tudnak majd ennyi pénzt egy összegben kifizetni.