Azt nem részletezik, hogy ez azt jelenti, semmilyen kártérítés nem jár a kft. fizetésképtelensége esetén. A Befektetésvédelmi Alap (Beva) nem fizet, hiszen a kibocsátó nem brókercég, csak egy mezítlábas kft. Az Index.hu szerint simán jár a kártérítés, ha az eljárás csődeljárásból felszámolásba fordul, ám ez csak akkor lenne így, ha a brókercéggel kötött volna szerződést az ügyfél. Ám ez nem így történt, így legfeljebb polgári peres úton lehetne érvényesíteni az ügyfélköveteléseket.
A követelés nagyjából 210 milliárd forint, erre aligha lesz fedezet. Az ügyfelek szemszögéből teljesen mindegy, hogy a kötvényre volt-e kibocsátási engedély vagy sem, a kft. kötelezettséget vállalt a kifizetésre. Vagyis elvben nincs különbség az ügyfelek között, mind egyformán követelheti a pénzét. Azt nem tudni, hány ügyfélről van szó, a Quaestor maga több mint 200 ezres ügyfélkörről számolt be január végén alapításának 25. évfordulóján, ám ebben valószínűleg mindenki benne van, aki valaha aláírt egy Quaestor fejléces papírt, vagyis a kötvénytulajdonosok köre jóval szűkebb.
Az ügyfelek jellemzően magánszemélyek - tipikusan a tudatlan kisbefektetőkre sózták rá ezeket a papírokat, emellett a társaság által kibocsátott alapokban is biztosan van saját vállalati kötvény. Nem valószínű, hogy más, független alapkezelők beválogatták a csoport vállalati kötvényeit a maguk alapjaiba. Az alapkezelők a hazai vállalati kötvények közül lényegében csak a tőzsdén is meghatározó cégek - Mol, OTP, Telekom - papírjaiból válogatnak, a többi egyszerűen túl kockázatos, nem is divat. Kevés vállalati kötvényspecialista van Magyarországon, s akik ezt a területet viszik, azok sem vállalnak túl nagy kockázatot az ilyen vállalati papírokkal - s még ha így is tettek volna, akkor is csak a portfólió töredékét tenné ki. Összességében nem lehet túl nagy a fertőzöttség, a befektetési alapokat nem fogja végigverni, ha a Quaestor nem tudja visszafizetni a kötvényeit.
Bankot is vettek
A Quaestor Értékpapírkereskedelmi és Befektetési Zrt. tavaly november végén – az MNB jóváhagyásával – a francia Credit Agricole-tól megvásárolta a Credigen Bankot. Az ügylet után utóbbi cég felügyelőbizottságának elnöke Tarsoly Csaba lett, a Quaestor azonban „csupán” egy banki licencet szerzett meg. Mint emlékezetes ugyanis a Credigen 2010 tavaszán lényegében felfüggesztette addigi tevékenységét a magyar piacon az eredmények elmaradása miatt. A Quaestor-ügylet idejére a Credigen Bankban érdemi forrás vagy követelés már nem volt, miután a hiteleket értékesítették a Budapest Banknak és az EOS Faktor Zrt.-nek. (Á.A.)
Kódolva volt a bukás Zsiday Viktor szerint: a Plotinus elnöke blogbejegyzésében az taglalta, a gond az volt, hogy a likvidnek minősülő vállalati kötvényekkel szemben illikvid vagyon állt - ingatlanfejlesztés többnyire - vagyis a gyors visszafizetés nem működött. Ezt tetézte a hatalmas kamat, amit a kötvények után fizetni kellett - ezt a kamatot csak újabb kötvénykibocsátásokkal lehetett finanszírozni. Mindezek együttesen vezettek a fizetésképtelenséghez. A szekeret tolták volna tovább is: a Quaestor ugyanis tavaly év végén kapott engedélyt a jegybanktól egy 70 milliárd forintos kötvénycsomag kibocsátására. Ebben a problémakörben még benne sincs a kamu 150 milliárd forint.
|
Az ügyfelek jellemzően magánszemélyek
Móricz-Sabján Simon / Népszabadság |
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 2013 nyarán végzett átfogó vizsgálatot a Quaestornál, Szász Károly akkori elnök vezényletével. A vizsgálat nem állapított meg eljárási költséget, azok a hibák persze, amelyeket felsorolt a határozat, ma már sokatmondóak. Akkor ez nem ért többet egy ejnyebejnyénél. A kifogások szerint nem különült el megfelelően a társaság és az ügyfelek vagyona, nem feleltek meg maradéktalanul a tőkekövetelmények számítási szabályainak, voltak adatszolgáltatási hiányosságok, nem volt mindig megfelelő az ügyféltájékoztatás, s a szavatoló tőke sem érte el a szükséges mértéket. Feltehetően a cég 30 napon belül korrigálta a hibákat, egyéb feddést ugyanis nem fogalmazott meg a jegybank.
