Százmilliárdokért is kell nekünk a szlovák áramcég
Szlovák belviták folytán elhúzódhat az ottani villamos művek irányító csomagjának eladása, de a vételre bejelentkező magyar MVM–Mol páros tud várni. A nemzetgazdasági tárca cáfolta, hogy az MVM áttételesen a paksi hitelből fizetne.
A főleg atom- és vízerőműveket üzemeltető Szlovák Villamos Művek vevőjelöltjét, az MVM–Mol-párost nem zavarja, hogy Robert Fico szlovák kormányfő ellenzi a cég többségének értékesítését, amíg a jelenlegi tulajdonos, az olasz Enel nem készül el teljesen a mohi atomerőmű bővítésével – értesültünk a felekhez közel álló forrásokból. Az állami MVM-nek és a részben állami Mol szlovák cégének, a Slovnaftnak nem sürgős a vásárlás, és noha továbbra is megvennék az energiacég többségét, nem tennének keresztbe a szlovák kormánynak. Azt a több szempontból is életszerű felvetést, hogy az ilyen pénzügyi forrásokkal nem rendelkező MVM számára a magyar kormány a paksi hitelből kanyarítaná le a vásárláshoz szükséges százmilliárdokat, a nemzetgazdasági tárca cáfolta lapunknak.
|
A mohi erőmű befejezése az oroszokat is érdekelné
David W Cerny / Reuters |
Az Enel 2006-ban vásárolta meg a Szlovák Villamos Művek 66 százalékát a szlovák államtól, amely továbbra is birtokolja a cég 34 százalékát, és elővásárlási joga is van. Az olasz energiakonszern több tízmilliárd euróra dagadt hitelei miatt tavaly döntött az értékesítés mellett. A jelentkezők összetételéről különböző hírek terjengenek, de a lista fix tagja a nem kötelező ajánlattételét tavaly bejelentő MVM–Mol-páros, a cseh CEZ és a Ficóhoz közel állónak mondott cseh EPH. Emlegetik még a finn Fortumot, és információink szerint a kínai állami National Grid is áll még a ringben. Az elmúlt hónapokban Ficóék sikerrel perelték el az Eneltől a bősi vízi erőmű üzemeltetését.
A magyar páros állítólag nem áll rosszul. Míg a CEZ és az EPH is fenntartásait hangoztatja a további eurómilliárdokat igénylő mohi bővítés kapcsán, a magyarok mindeddig következetesen kitartottak amellett, hogy a portékát továbbra is tetszetősnek találják. Félreérthető sajtónyilatkozatok kapcsán megjegyzendő: ismereteink szerint a magyar fél áprilisban legfeljebb kötelező érvényű árajánlatot tehet a vagyonelemre, de eladási döntés legkorábban őszre várható. Elemzők Fico ellenkezését arra vezetik vissza, hogy az ügylet lezárását szívesen tolná el a jövő év elején várható választások utánra. Hivatalosan ugyan nem vethet gátat az ügyletnek, de ilyen stratégiai vagyonelemek tulajdonosai mindig egyetértésre törekszenek a mindenkori kabinetekkel. Az Enelnek viszont nincs pénze Mohi befejezésére. Igaz, az orosz Sberbanktól csaknem egymilliárd euró kölcsönt kapott, részben a szintén orosz hátterű cégek kivitelezte mohi bővítésre.
A részvények vételárát továbbra is több milliárd euróra teszik, bár az elmúlt hónapok zavaros történései miatt erősen csökkenhetett.
A veszteségei ellenére továbbra is ezermilliárdos tartalékokkal rendelkező Mol és a folyamatos állami támogatásokra szoruló MVM is kitart amellett, hogy a vételre megvan a pénze. Forrásaink egyértelműsítették, hogy utóbbi társaság esetén ezt a magyar kormány biztosítaná. A több százmilliárdos összeget azonban az állami költségvetés is valószínűleg csak hitelből fedezhetné.
Mivel egyes szlovák és brüsszeli források a magyar ajánlatra kezdettől fogva az ügylettől elzárt oroszok trójai falovaként tekintenek, újfent elterjedt az a kézenfekvő pletyka, hogy a magyar kabinet az oroszokkal együttműködve a paksi atomerőműre várt tízmilliárd eurós orosz hitelből csípne le a vásárlásra és a mohi egység befejezésére. Ilyenformán a mohi egységre költött orosz pénz szintén Oroszországba kerülne vissza. Lapunk megkeresésére az illetékes Nemzetgazdasági Minisztérium a feltételezést határozottan visszautasítva közölte: ilyen forrásátcsoportosítás elképzelhetetlen a paksi fejlesztés pénzügyeiről szóló kormányközi egyezmény teljes újraszövegezése nélkül, erre pedig eddig egyik fél részéről sem merült fel semmiféle igény.
