demed | 2009. június 21. | 22:39:00

Ilyenkor hová tűnik, moribana?...

demed | 2009. június 20. | 14:16:43

1/ Nem tőlem származik a "bonyolult dolog ez...".
2/ A forgalmazóknak méretni kell a toxintartalmat a saját márkás termékekből, akár Tesco, akár Auchan, akár CBA - méretik is. Mi indultunk több 2009. évi tenderen három áruházláncnál is (nem mi nyertünk, sajnos), így láttam a kiírásokat: összes aflatoxin, ochratoxin, fuzárium, patulin, DON, zearalenon, mind ott volt. Ön mint vásárló, bemehet a forgalmazóhoz, és kérhet ki mérési jegyzőkönyvet. Persze a cég üzleti adatokra hivatkozva megtagadhatja, emiatt nem 100% az esély. A nem saját márkás termékeknél a beszállító méret, tőlük azonban még nehezebb jegyzőkönyvet szerezni.
3/ Választékos étrend, márkák és termékek rendszeres váltogatása, semmi szélsőség /se tiszta vegetáriánus, se húst hússal/, primőr áruk elkerülése, nem európai zöldség-gyümölcsök lehetőség szerinti kerülése, nyersen húsárut, mosatlanul zöldárut soha, nagyjából ez a recept.

moribana | 2009. június 20. | 13:48:14

1/ Nem tudom, hogy akar bio akar nem biotermelok meretik-e a fuzaruimtartalmat. Minden esetre azokon a temekeken (pekaru es liszt), amiket en ismerek, nincs feltuntetve meg az sem, hogy mertek-e egyaltalan ezt vagy barmi mast.

2/ Termeszetesen nem a tesco gazdasagosrol beszelek, azt felejtsuk el, allati takarmanynak sem alkalmas. Osszehasonlitva a magyar es a ny-europai elelmiszereket: a mi tesco gazdasagos szintu termekeink ott teljesen hianyoznak. Az ottani atlag szintu elelmiszer felel meg annak, amit nalunk luxus kategoriaban luxus arral arulnak (ez sokszor az ottani ar 2x-ese). Ami ott efolott van, az nalunk mar nem is letezik.

Amikor a magyar es ny-europai elelmiszereket osszehasonlitottam, termeszetesen az azonos aruakat hasonlitottam egymassal, es akkor meg mindig elnezo voltam a magyar elelmiszerek fele, mert nalunk sokkal alacsonyabbak a koltsegek. Szoval ebbol az osszehasonlitasbol altalaban messze jobban kerulnek ki a ny-europai elelmiszerek. Es ez azert van, mert az atlag magyar fogyaszto a legolcsobb szemetet veszi/engedheti meg maganak, es igy a kereskedo megteheti, hogy a normalis minosegut mar luxus aron adja. Annak nincs igazan nagy piaca itt.

3/ Nem allitotta, de a biotermelok leszolasaban implicite benne volt, hogy a nem biotermelok meretik pl. a fuzarium tartalmat. Es gondolom, akkor millio egy mas toxint is. Amennyiben ez tenyleg igaz, honnan tudom en meg, hogy a polcrol levett lisztben pontosan milyen toxinok vannak, mar amennyiben tenyleg rendszeresen merik ezeket.

Egyebkent valasza ("bonyolult dolog ez...") tovabb erositette bennem azt a hitet, hogy eselyunk sincs objektiv modon tudomanyos alapon eldonteni, hogy mit erdemes enni. Akkor meg tenyleg marad az erzekszervi dontes.

demed | 2009. június 19. | 22:04:46

Tisztelt moribana!
1/ A fuzáriumot több tucat magyar labor /www.nat.hu-n kikereshetőek/ is méri, indirekt ELISA módszerrel, ng/kg kimutatási határral. Az ára mintánként 6000-20000,- Ft közötti, attól függően, milyen gyorsan kell az eredmény és mennyi mintáról van szó. A biotermelők a haszonkulcsukból megengedhetnék, hogy évente néhány tételüket bevizsgáltassák.
2/ Mo.-n az élelmiszerekre hatványozottan érvényes a value for money elv. A Tesco gazdaságos virsli és a Sága-féle füstli között az árkülönbség háromszoros, míg organoleptikusan /szerintem/ ég és föld. Külföldön /francia és német tapasztalataim alapján/ ez az olló max. kétszeres, ráadásul a "gazdaságos" termékek is jó ízűek. Tehát felesleges fikázni a magyar élelmiszereket, csupán nem szabad elvárni, hogy a 600 Ft-os virsli is jóízű legyen /franciáknál a "gazdaságos" áruk drágábbak a magyar "gazdaságos" termékeknél, emiatt nem szabad a legolcsóbbakat összevetni!.
3/ "hol lehet utananezni, hogy pontosan mi is van abban, amit az ember megvesz a boltban..." ez így értelmetlen kérdés. Alapállapotban vegye meg a Dr. Rodler Imre féle "Új tápanyagtáblázat" c. könyvet, elég alapos és visznylag korszerű. Ezek után szűkítse le, mit szeretne tudni: a jót vagy a rosszat? Pl. A toxinokat vagy a vitaminokat? Egy olyan egyszerű élelmiszer, mint a papíron tojásmentes tészta, is több tucat makro (> 1 mg / kg) és több száz mikrokomponensből (< 1 mg / kg) áll! Fogalmazza újra a kérdést.

moribana | 2009. június 18. | 23:31:58

Kedves Demed, elnezest, hogy felreertheto voltam. Amit irtam, azt nem konkretan a gombarol irtam, csak errol jutott eszembe, es altalanosabban az elelmiszerekre vonatkozik.

Konkretan a gombakkal kapcsolatban nincs tudomasom arrol, hogy a gombak ellen hasznalt vegyszerek vagy a gombamergek veszelyesebbek. Gondolom, ez nem egyszeru kerdes. Viszont nem ismerek olyan termelot, sem bio sem nem bio termelot, aki barmit is csatolna a termekei melle. Tehat valojaban mindig zsakbamacskat veszunk.

Azt viszont tapasztalatbol tudom, hogy erzekszervileg megallapithato modon a magyar elelmiszerek tobbsege szinte emberi fogyasztasra alkalmatlan. A pekarura ez fokepp igaz. (Ennek persze semmi koze a gombahoz).

Tehat annak ellenere, hogy termeszettudomannyal foglalkozo ember vagyok, aki altalaban szeret racionalis donteseket hozni, az elelmiszervasarlasi szokasaim - informacio hianyaban - nagyon nem racionalisak. Azon a hiten alapulnak, hogy ami erzekszervileg jobb, az altalaban egeszsegesebb is.

Viszont ha barmi konkret informacioval tudna szolgalni, hogy hol lehet utananezni, hogy pontosan mi is van abban, amit az ember megvesz a boltban, azt nagyon megkoszonnem.

demed | 2009. június 18. | 23:07:19

Moribana, kérem egy kicsit nézzen utána a dolgoknak... a bio-rendszerű gabonáknál nincs vegyszeres (fungicid) védekezés a fuzárium ellen, ergo jobban ki vannak téve a fertőzésnek és a toxinszennyezésnek, mint a nem bio gabonák, főleg csapadékos időjárás esetén. Mi több, a bio termékeket fogyasztók előnyben részesítik a teljes kiőrlésű búzából készült termékeket, tehát még veszélyeztetebbek is.
Ha már itt tartunk: tudna kérem említeni egyetlenegy (!) biotermelőt, aki teljes kiőrlésű gabonából készült termékei mellé csatolja a toxinmentességi vizsgálat eredményét?...

moribana | 2009. június 18. | 21:30:06

Amennyiben lehet, csak megbizhato biotermelotol, vagy Nyugat-Europabol szarmazo elelmiszert erdemes vasarolni. Ezzel lenyegesen csokken a kockazat. Nem beszelve arrol, hogy a magyar elelmiszerek nagy resze eleve pocsek minosegu.

Nem ertem, a cikk mit ert "garantált minőségű hazai termék" alatt. Garantaltan szar minosegut?

irriga | 2009. június 18. | 20:51:28

Most akkor a permetszertől, vagy a gombától kapjunk-e rákot?

Vagy fogjunk egy ásót és ballangjunk ki a temetőbe ..