A 2009 végén történt törvénymódosítás, amely 2010. január 29-én lépett hatályba, 2015. december 31-ig hosszabbítja meg a kapcsolt áramtermelés támogatásának lehetőségét. Az eredeti határidő 2010. december 31. volt. A meghosszabbítás időszakában az energiahivatal becslése szerint mintegy 9,89 milliárd forint lesz a többlettámogatás összege.

A távhőszolgáltatásban elterjedt gázmotoros erőműveket a környezetkímélőbb voltuk miatt támogatják. A gázmotoros erőművel hőt termelőktől a hő mellett megtermelt áramot kötelező átvenni, mégpedig a jogszabályban meghatározott képlet alapján a piaci árnál magasabb áron. Ez a piaci átlagárhoz képest dupla árat jelent, de a végfelhasználói árban "mindössze" három forintot tesz ki kilowattóránként.

A távhőtermelők eredetileg 2010 végéig kérhették a támogatás meghosszabbítását akkor, a befektetésük még nem térült meg. A Magyar Energia Hivatal a törvénymódosítás előtt ebben a témában 150 határozatot hozott, amiből 89 elutasító volt, azaz nem járult hozzá a támogatás időszakának meghosszabbításához. A törvénymódosítás nyomán a termelőknek lehetőségük lesz a korábbinál esetleg jobb feltételeket kapni, vagy olyanok is támogatáshoz juthatnak, akiknek a befektetésük már megtérült.

Ha egyes távhőtermelők kiesnek a támogatási körből, az nem jelent automatikusan áremelést a távhőszolgáltatásban. Az árfelügyeletet ugyan a Magyar Energia Hivatal látja el, de az árhatóság a helyi önkormányzat, a végfelhasználói árról a helyi közgyűlés dönt.

Matos Zoltán megjegyezte: ma még sok távhőtermelő és önkormányzat a politikára számít, és a jelzések ellenére nem készült fel a támogatások nélküli távhőtermelésre.

Tavaly a távhővel kapcsolt áram és a megújuló energiák támogatásaként a fogyasztók 53 milliárd forintot fizettek, ami több mint 13 milliárd forinttal haladta meg az egy évvel korábbit. Tavaly egyébként - durva becslés szerint - a gázmotoros erőművek mintegy 10-15 milliárd forint értékű szén-dioxid kvótát, összesen mintegy négymillió tonna mennyiséget takarítottak meg.