Húszmilliárd dollár eltüntetésével vádolják a svájci UBS-t
Újabb csapás érte a hitelválságban megrokkant svájci pénzintézetet, az UBS-t. A legnagyobb svájci bank vagyonkezelési vezetőjét vád alá helyezték az Egyesült Államokban, miután alapos a gyanúja annak, hogy Raoul Weil irányításával 17 ezer amerikai magánszemély 20 milliárd dollárnyi megtakarítása tűnt el az adóhatóság szeme elől és landolt biztonságos svájci bankszámlákon. A Svájcban tartózkodó Weil ügyvédje útján azt üzente, hogy a vádak teljességgel megalapozatlanok, következésképpen ő maga ártatlan.
A UBS együttműködik a hatóságokkal, Weil helyét a vizsgálat idejére helyettese, Marten Hoekstra veszi át. A svájciak már korábban bejelentették, hogy ezentúl nem kínálnak amerikai állampolgárok számára offshore pénzügyi szolgáltatásokat. Weil ügyét egyébként nem hozzák összefüggésbe a júniusban elítélt UBS-bankáréval, Bradley Birkenfeldével, aki egy amerikai milliárdosnak segített eltüntetni 200 millió dollárt az adóhatóság szeme elől. Birkenfeld végig együttműködött a nyomozókkal, de arról nincs hír, hogy vezetőit, így Weilt is bemártotta volna.
Az újabb botrány aligha jöhetett rosszabbkor az UBS számára, amely éppen ügyfelei bizalmának visszanyerésén fáradozik. A Birkenfeld-ügy mellett hírnevét ugyanis alaposan megtépázta, hogy eddig – európai csúcstartóként - 49 milliárd dollárt bukott a hitelválságon, s emiatt a svájci kormánynak és a jegybanknak kellett kisegítenie azzal, hogy átvette tőle a 60 milliárd dollár értékű döglött értékpapírból álló követelésállományát. A bank értékének kétharmadát elvesztette az év eleje óta – írja a Reuters. Az Amerikából érkező rossz hírek nyomán a UBS árfolyama - csakúgy mint honi versenytársáé a Credit Suisse-é - 4 százalékot veszített értékéből csütörtökön miközben a bankszektor átlagos vesztesége 2 százalék volt.
Az UBS reputációja a vádirat megszületésével tovább romlott ugyan, ám ennek a nyereségre gyakorolt hatása elhanyagolható – vélik elemzők, akik szerint egyre nő a veszélye annak, hogy praktikáinak „köszönhetően” más országokban is vizsgálatot indítanak a UBS ellen, valóságos lavinát elindítva ezzel. A rossz hírek pedig elriaszthatják a tehetős kuncsaftokat, mint ahogy ennek már kézzelfogható jelei is vannak. A harmadik negyedévben 50 milliárd dollárt vontak ki a nyugalmat kedvelő ügyfelek a UBS privátbanki részlegéből. Elemzők emlékeztetnek arra, hogy az említett összeg csupán 5 százaléka az UBS- gondjaira bízott külföldre menekített, offshore pénzállománynak. Maga Svájc az ilyen „adókerülő” pénzek 27 százalékát őrzi, összesen mintegy kétezer milliárd dollárt.
Az eset kapcsán szaporodnak a svájci banktitok rendszere elleni újabb támadások. Főként német részről sokan emlékeztetnek arra, hogy a második világháború idején a nácik által zsidóktól elrabolt vagyon tekintélyes részét Svájcba menekítették, és azóta is egyre több tisztességtelen ember él vissza a helvét banktörvény biztosította diszkrécióval. Svájc csak abban az esetben ad ki adatokat egy bankszámláról külföldi hatóságoknak, ha előtte maga is meggyőződött arról, hogy a pénz adócsalásból származik, s mostani ügyben is csak annyit jeleztek, hogy hatóságai „vizsgálódnak”.
